Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)

1984 / 2. szám

A Déli- és Keleti-Kárpátok határán, a Törcsvárl szoros és a Dimbovica völgye által határolt terü­leten, kelet—nyugati irányban húzódik a Királykő majd húsz kilométeres éles gerince. A hegy ne­vében, illetve neveiben viseli a környék jellegze­tességét: lakói három nagy nemzetiség képvise­lői. Mindhárom nép azonos jelentésű névvel ille­ti. Románul Piatra Crailui, németül König Stein, magyarul Királykö. Fenséges, megközelíthetetlen, tiszteletet parancsoló hegység. A Királykő a Kár­pátok középső vonulatában foglal helyet, anyaga hajdani tengerekből kirakodott mészkő. Ismeretes, hogy a fiatal gyűrt hegységeknél hármas tagozó­dás figyelhető meg. A belső vonulatot az úgyne­vezett kristályos kőzetek alkotják, és itt helyez­kednek el a vulkáni működés következtében kiala­kult hegyek is (ilyen hazánkban a Mátra és a Zempléni-hegység). A középső kárpáti vonulat a mészkőé, ide tartozik a Királykő. A legkülső vo­nulatot felépítő kőzet a homokkő. E hármas tago­zódás a Királykö esetében is világosan látható. A hegység anyaga a földtörténeti középkor Júra korszakának tengerében lerakodott 400-—450 mil­lió éves tömött mészkő. A földtörténeti harmad­korban megindult nagy hegyképződés ezt a he­lyenként több kilométer vastag mészkőüledéket magasra emelte, összetörte. A gigászi erők a víz­szintes üledékréteget esetenként 90 fokkal elfor­gatva függőleges helyzetbe állították. A kiemel­kedéssel szinte egyidőben megkezdődött a külső erők felszínalakító, romboló munkája is. A mész­kő a víz oldó hatásának kevéssé áll ellen, ezért a mészből felépült vidékekre jellemzők a víz al-^ kotta formák. E formákat aztán tovább csiszolja, alakítja a szél. A két nagy felszínformáló erő, az „építő” hegyképzödés és a „romboló" erózió együttesen alakította ki a Királykő mai arculatát. A megközelítően húsz kilométer hosszú kelet— nyugati irányú hegyvonulatot körülbelül egyhar- madánál meredek falú hasadék osztja ketté. A keleti tömb a Kis Királykö, 1400—1500 méter ma­gas mészkő fennsík, tetején áthatolhatatlannak tűnő törpefenyvessel. A plató széle meredeken törik le. A Nagy Királykő a hasadéktól nyugatra húzódik, ez mintegy tizenöt kilométer hosszú egy­befüggő meredek mészkógerinc. Atlagmagassá- ga 1500 méter feletti, legmagasabb pontja a Ki­rálykö csúcs 2224 méteres. A Nagy Királykö ge­rince valójában i^an keskeny sziklataréj. Csak li­basorban és óvatosan lehet rajta haladni. Az em­ber lába alatt mindkét oldalon többszáz méteres mélység, a sziklafal majdnem függőlegesen bukik Wh . / 4*3Í,C i 4r * / . • 1 ■ ► 4 'll' ‘ ’ •' . J 11 sir- . J - Í-. 'i V ? V \tü‘ i f í ‘ ! 'ti !■ f.i/it Lollii ti műi y.r*

Next

/
Thumbnails
Contents