Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 2. szám
A Déli- és Keleti-Kárpátok határán, a Törcsvárl szoros és a Dimbovica völgye által határolt területen, kelet—nyugati irányban húzódik a Királykő majd húsz kilométeres éles gerince. A hegy nevében, illetve neveiben viseli a környék jellegzetességét: lakói három nagy nemzetiség képviselői. Mindhárom nép azonos jelentésű névvel illeti. Románul Piatra Crailui, németül König Stein, magyarul Királykö. Fenséges, megközelíthetetlen, tiszteletet parancsoló hegység. A Királykő a Kárpátok középső vonulatában foglal helyet, anyaga hajdani tengerekből kirakodott mészkő. Ismeretes, hogy a fiatal gyűrt hegységeknél hármas tagozódás figyelhető meg. A belső vonulatot az úgynevezett kristályos kőzetek alkotják, és itt helyezkednek el a vulkáni működés következtében kialakult hegyek is (ilyen hazánkban a Mátra és a Zempléni-hegység). A középső kárpáti vonulat a mészkőé, ide tartozik a Királykő. A legkülső vonulatot felépítő kőzet a homokkő. E hármas tagozódás a Királykö esetében is világosan látható. A hegység anyaga a földtörténeti középkor Júra korszakának tengerében lerakodott 400-—450 millió éves tömött mészkő. A földtörténeti harmadkorban megindult nagy hegyképződés ezt a helyenként több kilométer vastag mészkőüledéket magasra emelte, összetörte. A gigászi erők a vízszintes üledékréteget esetenként 90 fokkal elforgatva függőleges helyzetbe állították. A kiemelkedéssel szinte egyidőben megkezdődött a külső erők felszínalakító, romboló munkája is. A mészkő a víz oldó hatásának kevéssé áll ellen, ezért a mészből felépült vidékekre jellemzők a víz al-^ kotta formák. E formákat aztán tovább csiszolja, alakítja a szél. A két nagy felszínformáló erő, az „építő” hegyképzödés és a „romboló" erózió együttesen alakította ki a Királykő mai arculatát. A megközelítően húsz kilométer hosszú kelet— nyugati irányú hegyvonulatot körülbelül egyhar- madánál meredek falú hasadék osztja ketté. A keleti tömb a Kis Királykö, 1400—1500 méter magas mészkő fennsík, tetején áthatolhatatlannak tűnő törpefenyvessel. A plató széle meredeken törik le. A Nagy Királykő a hasadéktól nyugatra húzódik, ez mintegy tizenöt kilométer hosszú egybefüggő meredek mészkógerinc. Atlagmagassá- ga 1500 méter feletti, legmagasabb pontja a Királykö csúcs 2224 méteres. A Nagy Királykö gerince valójában i^an keskeny sziklataréj. Csak libasorban és óvatosan lehet rajta haladni. Az ember lába alatt mindkét oldalon többszáz méteres mélység, a sziklafal majdnem függőlegesen bukik Wh . / 4*3Í,C i 4r * / . • 1 ■ ► 4 'll' ‘ ’ •' . J 11 sir- . J - Í-. 'i V ? V \tü‘ i f í ‘ ! 'ti !■ f.i/it Lollii ti műi y.r*
