Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 2. szám
A következő évek legnagyobb eseményei közé tartozik a zeneszerzőszobrok kicserélése a homlokzaton, egy kisebb renoválás, és Otto Klemperer működése. Majd bemutatók és vendégművészek sikerei, 1953-tól az Erkel Színházban is. 1954-ben a 70 éves Operaházat a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntetik ki. Ugyanebben az évben az öreg falak közé betör a modern technika: filmlaboratórium és filmarchívum létesül a tánctanítás megkönnyítésére, az énekesek és a kórus pedig magnetofonról hallgathatja vissza a próbákat. Hiába játszik már két színházban az opera .társulata, jegyet és főleg bérletet nagyon nehéz szerezni: sok a néző, és — ma már szinte hihetetlen — kevés a kritikus. „Legsürgősebb feladat a sajtó területén mutatkozik. Adjon a sajtó minél több teret a művekről, az előadói produkciókról szóló írásoknak.” — írja a Művelt Nép. És egyre több előadásról érdemes írni. A következő negyedszázad alatt a világ legjobb művészei lépnek fel Budapesten. Sokan közülük, mint például Lamberto Gar- delli karmester, vagy Piero Cappu- cilli, karrierjük első igazi állomásának tekinthetik a budapesti szereplést. Egész társulatok is érkeznek: a „Bolsoj” 1958-ban a Giselle című balettel vendégszerepei, melyet ugyanebben az évadban mutatott be az Operaház is. A fiatal magyar művészek számára érdekes lehetett az összehasonlítás a világ legjobb balett-táncosaival. Néhány évvel később másfajta „összehasonlításra" nyílt alkalom. Theo Adam jött Budapestre, hogy elénekelje Fülöp király szerepét — Székely Mihály után. A kritika egyértelműen a nemrég elhunyt magyar művészt tartotta jobbnak. 1960-ban került megrendezésre a Magyar Opera Ünnepi Hete. Egy hét alatt tizenöt magyar operát és balettet újítottak fel. Azután megint visszatértek az olasz és német szerzők, és jöttek a híres tenorok: Gul- seppe di Stefano, Bruno Prevedi, Ma- dio del Monaco, Nicolai Gedda. A külföldön élő magyar művészek: Ernster Dezső, Svéd Sándor és Kónya Sándor is egyre többször jöttek haza szerepelni. A hagyományosan tragikus sorsú operai hősnőket többek között olyan nagyságok énekelték mint Renata Scotto, Anna Moffo, Grace Bumbry. 1974-től Maurice Bé- jart munkássága újította meg a magyarországi balettmúvészetet. A bemutatók és vendégszereplések töretlenül folytatódtak, de 1981-től már csak az Erkel Színházban. A centenáriumához közeledő Operaházat be kellett zárni. A híres acélrácsos színpadgépezet összeomlással fenyegetett, és az épületgépészeti rendszer szintén tönkrement. A felújítási munkálatok az egész épületre kiterjednek. A legnagyobb feladat a színpadi rész teljes átépítése. Az új színpadtechnológiai berendezés az NDK-ból érkezik. Az építőknek nem várt nehézségekkel is számolniuk kellett: a régi színpadgépezet kiemelésénél feltörő talajvíz elárasztotta a süllyesztőt, ezért a tervezettnél bonyolultabb szigetelést alkalmaztak. A harmadik emeleti karzat tartószerkezete pedig annyira tönkrement, hogy javítás helyett újjáépítették. Az utolsó fázis, a műemléki terek felújítása talán a legnehezebb, hiszen a freskóknak, szobroknak és egyéb díszeknek eredeti szépségükben kell tündökölniük a századik évfordulón. CZANIK MARIA
