Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
rTorzkép és idealizálás: Ferenc József (Bolond Istók, 1893, fametszet) A kapitalista nagytőkés (Jankó János, Üstökös, 1880, fametszet) K. Klic: Liszt Ferenc (Borsszem Jankó, 1869, fametszet) Jellegzetes karikatúra-típus a transzformáló képsor (Üstökös, 1886, fametszet) Irodalmi megfelelőihez hasonlóan, a karikatúra is a szemléletmód; közkeletű allegóriákat alkalmaz töprengésre késztető, nevelő céllal. Sokszorosított grafikai ág, amely nemcsak létrehozóját, hanem talán elsősorban közönségét igényli. Az ember és a világ szatirikus szemléletétől, a mélybe pillantás felszabadító érzésének felkeltésétől s az önismeret előidézésétől egy groteszk pillanat viccszerű leleplezéséig széles skálán mozoghat, csak éppen illedelmesen tisztelettudó nem lehet tárgyát illetően. Lehet, sőt gyakran politikai harci eszköz; de ha a szorongás, a kiszolgáltatottság érzése uralkodik el az ellenféllel szemben, kizárt a létrejötte. Tehát nem vagy kevéssé kiszolgáltatott közönség és legalább egzisztenciálisan magát szabadnak érző alkotó: ők a karikatúra megjelenésének elengedhetetlen feltételei. Európában a XVII. században tűntek fel a karikatúrák, s miután a szemlélődés és elgondolkod- tatás a legnagyobb művészeket vonzó feladat, hamarosan olyan jelentős művelőit tarthatta számon, mint W. Hogarth-ot, J. Gillray-t, T. Row- landsont, F. Goyát, H. Daumier-t, G. Dórét vagy R. Töpffert. Magyarországon az 1849-es évek közepén jelentek meg a karikatúrák a Honderű Fresco-kép című, humoros írásokat tartalmazó rovatában, a szöveg közé tördelt, francia mintákat követő fametszetek formájában. Barabás Miklóstól már 1843-tól közöltek a divatlapok karikatúrának nevezett rajzokat, de ezek inkább életképek voltak, a hozzájuk írt, humoros hatásra törekvő aláírással. Szándékok és előzmények után valójában 1848-cal, első élclapunk, a Charivari (Dongó) létrejöttével született meg a hazai karikatúra. Első élclapi karikaturistánk a kalandos sorsú Szerelmey Miklós (1803— 1875) volt. Itáliában mérnökkari' tisztként állomásozott, beutazta Európát s néhány évig Bécsben élt, ahol alkalma volt a litográfiái technikát elsajátítani. 1845-ben nyitotta meg pesti kőnyomdáját, s ott a forradalomig két remek litográfia kötetet is kiadott. Lauka Gusztáv Cha- rivarijának karikatúráit ő rajzolta és nyomta: a megjelent 25 szám mindegyikének 3. oldalán volt található a rajz, akárcsak a lap párizsi mintaképében. Szerelmey a különböző francia élclapi grafikákat utánozta, és változó színvonalú rajzokat készített, de jól ismerte a technikát és nagy gyakorlata volt. A szabadság39
