Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
r A szecesszió őshazája Anglia, ahonnan közvetlenül vagy közvetve ösztönzést nyertek a századvég európai alkotói, ugyanakkor a skóciai Glas- gow-ban dolgozó néhány művész lett a Ruskin, Morris és a preraffaeliták mozgalmában meghirdetett elvek első kiteljesítője és közvetítője a kontinensre. Míg Ruskin és a preraffaeliták ro- mantikus-historizáló köntösben jelentkező újításain mindig érezhető maradt a középkor ihletése, a nyomukba lépő glasgow-iak egységes, alapvetően új és egyéni stílussal léptek föl. A glasgow-i csoportnak négy tagja volt. Vezéralakja Charles Rennie Mackintosh (1868—1928), aki építészeti tanulmányai után gyakorló éveit töltve a Honeyman és Keppie cégnél, megismerkedett és bartáságot kötött J. Herbert Mac Nair- rel. Mindketten a különböző technikák elsajátítására különös hangsúlyt helyező, szinte úttörőnek nevezhető glasgow-i képzőművészeti iskola esti kurzusát látogatták, ahol az iskola vezetője, közös törekvéseiket felismerve, összeismertette őket a Macdonald nővérekkel. Az iskolában kipróbálhatták tehetségüket a rajz, a vízfestés, könyvillusztráció, plakát, üvegablak-tervezés, fémmunka és bútortervezés területén. 1899-ben Mac Nair feleségül vette France Macdonaldot, a következő évben Mackintosh a másik nővért, Margaretei. A kis alkotóközösség együttműködését C. R. Mackintosh: A fehér hálószoba, 1903 C. R. Mackintosh: Szekrény, 1902 QLA5QOW NEQYEI 37
