Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 1. szám
VICELAND VILÁGA A norvégok legnagyobb szobrásza Gustav Vige- land (1869—1943) hazánkban kevéssé ismert. Pedig mostanában, az oslóiak dicséretes patriotizmusának, művészetszeretetének köszönhetően, a Vigeland-féle szabadtéri szoborkiállítás jelenti Oslo fő látványosságát a Frogner parkban. A 32 hektáros és 850 méter hosszú szoborpark minden részletét a művész tervezte, és a 192 szobor, illetve szoborcsoport 650 figuráját is ő készítette 1906 és 1943 között. A szobrok és reliefek tömegéből álló egyedülálló alkotás egyes darabjainak művészi színvonala változó, de ösz- szességében valóban világcsoda. A hét kovácsoltvas kapu egyikén belépve rövid séta után jutunk el a tavat átívelő száz méter hosszú hídra, amelynek korlátját két oldalt 58 bronzszobor övezi. E szobrok életünk különböző fázisait jelenítik meg. A híd bejáratát és végét két-két — a sárkány és az ember szimbolikus harcát érdekesen ábrázoló — szoborcsoport zárja le. A híd mellett, bal oldalt található a játszótér szobor- csoportja. A hidat követően pedig a szökőkút, amelynek központi szoborcsoportját húsz bronz ,,életfa" övezi, mindegyik az emberi élet és a társkapcsolatok egy-egy fontos jelenségével társul. A szökőkút medencéjének falát a szobrok témáját kiegészítő reliefek borítják. Innen lépcsőn jutunk el a Monolit teréhez, amelyet nyolc háromszárnyas, sajátos technikával készített, alakokat ábrázoló kovácsoltvas kapu határol. A Monolit 17 méter magas és 121 egymásba fonódó emberi test felkiáltójel-szerű kavalkádja. Körülötte a lépcsőn, a kör tizenkét sugarának megfelelően három-három, tehát összesen 36 szobor- csoport helyezkedik el. A művésznek mindegyikkel fontos mondanivalója volt az emberi sorsról. A szoborkiállítás következő része az Allatöv jegyeit mutatja be, majd mintegy lezárásként az Életkereket alkotta meg Vigeland. A Játszótér a legemlékezetesebb. Egyedülálló az a művészi próbálkozás, amely a magzati lét, az újszülött kor, majd az első életév oly fontos eseményeinek, mint a fejemelés, önmagunk testének felfedezése, a hasrafordulás, a felülés és a felállás megjelenítésére vállalkozott. Vigeland nyomon követi a gyermek további fejlődését is: a világra csodálkozást, a minden iránt érdeklődést és az individualizmus nyilvánvaló jelét: a Részlet egy gránit szoborcsoportból A szökőkút medencéjét szegélyező szobrok egyike A Gyermeksarok egyik szobra: a magzat 35
