Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 4. szám
elméleti Írásai magyarul is megjelentek, a rájuk alkalmazott neoimpresszionista jelző vállalásáról és ugyanakkor ellentétes voltáról a következőket írta: „Nem azért nyugodtak bele a neoimpresszionista elnevezésbe ... mintha gáládul ki akarták volna használni elődeik sikereit ... hanem, hogy ezzel is megadják a tiszteletet előfutáraik fáradozásának, és az eltérő módszereken belül is ily módon hangsúlyozzák a közös célt: fény és szín. A neoimpresszionista jelzőt csakis ilyen értelemben fogadhatjuk el; ... az impresszionisták festészetét az ösztön és a pillanatnyiság uralja, a neoimpresszionistákét, éppen ellenkezőleg, a gondolatiság és a tartósság.” Számos tengerparti, kikötői tájképet fest, melyek szigorú harmóniája a rend, a nyugalom képzetét kelti (A courbe- vois-i híd, 1887; Honfleur, 1886). Ugyanakkor képei minden ragyogásuk ellenére néha száraznak, monotonnak tűnnek az impresszionisták szubjektív frissesége, spontaenitása után. Mindezért kárpótol a koncentráltság és intenzív gondolatiság sugárzása. Némely tájképen még megőrzött valamit a romantika poéziséből is (Tengeri sziklaszirt Grandcampban, 1885). A kánkán A Modellekben ismét az emberi figura játssza a főszerepet. Cézanne egy-egy motívumot ismétlő műveihez hasonlóan az egyszerű téma vagy motívum körbejárása a festői problémára való koncentrálás egyik eszköze. Seurat több vázlatot készített a modellekhez is, melyek közül a háttal ülő modell Ingres fürdőzői- nek plasztikus szépségét szinte töretlenül viszi át az új festöiség birodalmába. Elmélyült arcokat, megfoghatatlan hangulatokat érzékeltető portré-grafikái mellett olajportréi elsősorban általánosító fogalmazásukkal, dekoratív tömörségükkel hatnak (Nő púderpamaccsal, 1889—90). Seurat-t foglalkoztatta a kép egységes hatását megtörő keret problémája, melyet maga festette kerettel kívánt ellensúlyozni. Fürdőzés Asniéres-ben K (Az Eiffel-torony, 1889). Utolsó alkotói időszakában a vonal érzelmi és kompozicionális értéke, a szerkezet szigorú szabályok alapján való felépítése a korábbinál is erősebben foglalkoztatta. A Kánkán (1889—90) és a Cirkusz (1890—91) című művei az aranymetszés szabálya szerint készültek. A Kánkán táncosai, a zenekar, a néző, valamint a Cirkusz artistái és a közönség karikatúrába forduló arcai Toulouse- Lautrec-et idézik, jóllehet maszkszerű merevségük már nem a szecesszió stilizáló dekoratív képi rendjét, hanem a geometria szabályait követi. Seurat új utakat nyitó festői elveit és ' ViiiVr'.aíi'ú-iniiifcini Modell szemből gyakorlatát nyolc év alatt hozta létre. Korán, 32 éves korában halt meg. A francia klasszicizmus formavilágából és a romantika Delacroix képviselte tudós festői elveiből indult ki, mely részben a kortárs impresszionisták és szimbolisták forrása is volt. Seurat e két ellentétes célkitűzésű irányból egyéni színharmó- niájú és gondolatiságú, a XX. század festői irányait előlegező világot teremtett. GELLER KATALIN 25
