Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)

1984 / 4. szám

zönek nemkülönben. A kacsalábon forgó kastély, ahol tizennégy éven át lakott feleségével és gyermekeivel, s ahol számkivetett barátait fogadta (köztük Teleki Sándort és több más magyart is), most Párizs város tulajdona, brit felségterületen.

Az előszoba falát XVIII, századi madár- és lombdíszes tapéta borítja. Az előszoba a kert felé vezető, úgynevezett Fajansz-folyosóval folytatódik, falán tányérok, csuprok, pompás roueni porcelánok, delfti és kínai edények sorakoznak, amelyek közül kiválik az a sévres-i készlet, amelyet még X. Károly adományozott az ifjú poétának. Jobbra tágas biliárdszoba nyílik. Olyan, mint egy

rális foglalja el. Ez az ódon bútorokból összerakott, dús, de egyszersmind harmonikus egyveleg Hugo legnagyobb berendezési remeke. Az ebédlő, ellentétben a házban általában uralkodó félhomállyal, elég világos. A falakat fehér csempe borítja. A kandalló fölött a fehér kerámiaalapon, kis kékes, alakos csempék sorakoznak, óriási H betűt alkotva.

Az első emelet kerti szárnya két, egybenyíló, összesen 12 méter hosszú társalgóval ékes. A Vörös és Kék Szalon a csodapalota legfőbb nevezetessége. Mindkettő hátterében tükör ragyog, amely végtelenné varázsolja a perspektívát. A Vörös Szalon büszkesége a velencei csillár és a

A Vörös Szalon '

Az Hauteville House nevű elvarázsolt Victor Hugo-kastély a La Manche-csatornabeli Csatornaszigetekhez tartozó Guernsey sziget székhelyének, St. Peter Portnak Hauteville (Felsőváros) nevű tengerparti részében emelkedik. A bona- partista államcsíny után elmenekült Victor Hugo, miután Jersey szigetét is el kellett hagynia, itt vette meg ezt a háromemeletes házat, amelyből a romantika minden képzeletét felülmúló fellegvárát varázsolta, javarészt saját kezével (nagyapja asztalos volt), mert nemcsak utasításokat adott az iparosoknak, hanem maga is fúrt és faragott. S ez az ezeregyéjszakái tündérpalota azt bizonyítja, hogy ha nem születik lángeszű poétának, festőnek is kiváló lett volna; lakberendeképtár: családi arcképek, a költő rajzai, többek között a híres 1859-es „akasztott ember", John Brown, az amerikai rabszolgákért harcoló lázadó. A kerti homlokzatra nyíló, úgynevezett Tapétás Társalgót XVIII, századi aubussoni kárpitok borítják. A díványt perzsaszőnyeg fedi. A nyugati falat hatalmas kandalló, valóságos tölgyfakatedpiros indiai damaszt, kínai selyemhuzat, gyöngyös falikárpit. A kandalló párkányán látható a zöld és gránátvörös szögekkel díszített gyönyörű öv, Hugo legkedvesebb magyar barátja, Teleki Sándor ajándéka. A kandallótükör két oldalán két- két életnagyságú, aranyozott fáklyaszobor tartja a mennyezet hímzett seiymú baldachinját. E figurák hajdan velencei dózsék hajóját díszítették. A Szalon ékessége a lomb- és madármintás öt kárpit, amelyek a költő szerint Krisztina svéd királynő (1626—89) fontai- nebleau-i hálószobájából származnak. A mesebeli alakok a XVIII, század elejének keletieskedő stílusára emlékeztetnek. Némely minta La Fontaine meséit idézi. Az egyik mennyezeti kárpiton csíkos törzsű indiai fa látható, hatalmas gyümölcsökkel, egy másikon kenyérfa. A Kék Szalon kevésbé káprázatos. A tükröt keretező, aranyozott fából faragott, XIII. Lajos korabeli csavart oszlopok azonban nagyon tetszetósek, s a költő szerint hajdan Mme de Maintenon ágymennyezetét tartották. E szalon fő ékessége a pazar kárpit, amely A pávatoliakkal ékeskedő szajkó című La Fon- taine-mesét idézi: középen valamilyen mesés fán bomlik ki a pávafarok legyezője. Van itt még két nagy aranyozott Buddha, rózsaszín kínai váza, felette velencei tükörrel; továbbá XIII. Lajos stílű asztal, a szoba közepén álló asztalkán bronzból faragott, lótuszra emlékeztető japán illatszerfüstölő díszeleg. Ezt Dumas ajándékozta a költőnek, amikor 1857-ben meglátogatta. Az utcai fronton van a két Adél (felesége és leánya) szobája. Az ifjú Adél fekete fából faragott fekhelyét angyalfej díszíti. 1927-ig laktak itt az Hugo-sarjak, de szegény Adél, akiről nemrég Truffaut filmet forgatott, egy Párizs melletti elmegyógyintézetben halt meg.

16