Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)

1984 / 4. szám

A második emelet kerti homlokzatán a tizenkét méter hosszú Tölgyfa-galéria fut végig. Ez a ház egyik legimpozánsabb helyisége. Egyik végében áll az úgynevezett Garibaldi-ágy. Középen csúcs­íves kórusszékek vannak, az egyiknek a támláján a Medici-dinasztia címere ékeskedik; ez a stal- lum állítólag a chartres-i székesegyházból való. A fafaragásos, harminckét karú lámpa csúcsán pedig Hugo készítette középkori mintájú Mária- szobor áll. A Tölgyfa-galéria mellett keskeny fo­lyosó húzódik, öt könyvállvánnyal, egy gót prés­sel meg azzal a faliórával, amely ma is jár, és amelyet egyszer Orbán Balázs, a magyar emig­ráns szabadságharcos tudós javított meg. A har­madik emeleti három szobába, Hugo külön bejá­ratú magánbirodalmába szűk lépcső vezet. Előbb egy előcsarnok-félébe érkezünk, ahol üvegezett könyvszekrények állnak. Itt sorakozik 31 kötet­ben a Moniteur, a nagy forradalom hivatalos lap­ja. A komódot fehér rózsás csipkével ékes kék selyemlapok fedik, amelyek egyikén az AB mo­nogram látható: Hugo szerint Ann Boleyné. Vili. Henrik feleségéé volt. Aztán az Hugo építette üveg kilátószobába érke­zünk, amely alul delfti csempével ékes, és ahon­nan szép kilátás nyílik a tengerre, a szomszéd kertekre, a falu két templomára, Jersey szigeté­re. E kilátószoba két sarkában egy-egy lecsapható asztallap van a falra erősítve. Itt írt a költő, min­dig állva, napi öt órán át, napfelkeltétől ebédig, miután hideg vízben lemosakodott, megevett két nyers tojást és ivott egy csésze hideg feketét. Itt született több száz versén kívül A nyomorul­A Kék Szalon tak, A nevető ember és több színmű is. A XV. Lajos-kori kék-fehér fajanszkályhába szinte soha­sem gyújtottak be. Egy katalógus szerint 1955-ben még itt volt Teleki másik ajándéka, az a hímzett pásztorszúr, amely valaha az üvegtetós mennye­zetet díszítette. Teleki egyik életrajzírója, Gyalui Farkas is említi, és beszélt róla Orbán Balázs is, aki az 1889-es párizsi Világkiállításon tartott be­szédében kijelentette: „Én segédje, munkatársa voltam Guernsey palotájának a berendezésénél, amelynek mindenik terme régi századok művé­szetét és műízlését tünteti fel; ... az ő lakása és dolgozószobája egy padlásszoba volt, s annak egyedüli ékessége egy Teleki Sándortól kapott, s falborításul íróasztala fölé helyezett somogyi cifraszűr volt. Erre az eredeti hímzésekkel díszí­tett magyar szűrre tekintve fogamzottak meg agyában azon nagy gondolatok, amelyeknek nem kis befolyásuk volt a zsarnokság megdöntésére.” A kilátószobából kis előszobán át jutunk a költő szűk hálószobájába, ahol csak egy alacsony dí­vány és egy mosdótál van. Az ágya mellett min­dig volt papír, ceruza. Fekhelye felett nagy tü­kör függ a falon, alatta a költő főrendi kardja, gyöngyházmarkolattal. A hálóhelyiséget arany­pettyes, sárga selyemszövet borítja. A falon csa­ládi arcképek sorakoznak. Még sok, kisebb-na- gyobb helyiség található a kastélyban, amelyben a gót stílus és a kínai motívum uralkodik, és fel­tűnően sok a tükör, összesen ötvenhat, ugyanis Hugo, félve a császári orgyilkosoktól, mindig lát­ni akarta, nem oson-e valaki a háta mögé. 1970 tájt átépítették a padlást, s embernagyságú titkos ládára leltek. Veszély esetén ebben bújt volna el A fenyítések poétája, hiszen kalandorok és kémek is megfordultak a szigeten. Ebből a költő- várból indult haza Hugo 1870. augusztus 15-én, hogy tizenkilenc évi száműzetés után ismét ha­zája földjére lépjen, miután csúfosan összeomlott a „kis Napóleon" uralma, melyet oly féktelen in­dulattal és világraszóló tehetséggel ostorozott, s amelynek bukásához ő is hozzájárult. BAJOMI LAZAR ENDRE A kilátószoba 17

Next

/
Thumbnails
Contents