Múzsák - Múzeumi Magazin 1984 (Budapest, 1984)
1984 / 4. szám
•'«***«* ^iszTeHHÍtar filmgyár telepén MM Artúr és Gombaszögi Frida főszereplésével, a Gazdag szegények, Mattyasovszky Ilona, Szentgyörgyi Márta és Somlay Artúr közreműködésével, és a Fekete gyémántok, ismét Somlayval a főszerepben. Kolozsvári kezdés után bontakozik ki 1916-ban Garas Márton pályafutása Budapesten, az Astra filmvállalatnál. Számos filmje közül a legjelentősebbnek tűnik (talán csak azért, mert azon ritka magyar némafilmek közé tartozik, melyekből teljesen ép kópia áll rendelkezésünkre) az 1917—18 telén, a Hungária Filmgyár produkciójában forgatott Karenina Anna. A nagy Tolsztoj-regények persze csak korrektül közvetített kivonatát adja a film, bár jóval többet nyújt a színpadszerű dramati- zálásnál. A lóverseny, a palota elé érkező hintó, az utca, a vasútállomás, a végzetes vasúti sínek érdekes külső felvételek. A film nagy értéke, hogy őrzi a Vígszínház nagy művésznője, Varsányi Irén játékát a címszerepben. Deésy Alfréd színészként működött szerte az országban, majd 1911-ben váratlanul moziigazgató lett Debrecenben. 1913-tól filmezett, színészként nagy sikereket aratott a vásznon. Jó megjelenésű színész volt, kitűnően tudta hordani a frakkot, a lovaglóruhát, az uniformist, mikor mi kellett a filmben. Deésy filmrendezői pályafutása a Star filmgyárban bontakozott ki, ahol főrendező lett, és elképesztően sok filmet rendezett, legtöbbnek a főszerepét is maga játszotta. A Star filmgyár egyébként a kor egyik legnagyobb vállalkozása volt. Budán, a Pasaréti úton 1917- ben épült filmgyár a mai napig üzemel. Egyes épületcsoportjait, műtermeit a közelmúltban ipari műemlék jelleggel állították helyre. A Star színes, érdekes műsorra törekedett. Nagyszabású műsorterve mellett a filmek népszerűségét biztosító színészgárda szervezésére is gondolt. Az Astra filmvállalathoz kapcsolódott a korszak ugyancsak érdekes rendezőjének, Balogh Bélának pályakezdő kibontakozása. A filmvállalat egyik alapítója és csaknem valamennyi filmjének rendezője volt az énekes bonvivánból és színházi rendezőből filmrendezővé vált Balogh Béla. Pályáját 1916-os bemutatkozása után a húszas, harmincas, negyvenes években is folytatta. Ebben az időszakban néhány irodalmi alapanyagból forgatott filmjével tűnt ki: Földes Imre Hivatalnok urak, A császár katonái, Pásztor Árpád Vengerkák, Csermely Gyula A toprini nász, Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című munkáinak filmváltozataival. A korszak jelentős vállalkozása a Corvin-filmgyár működése. Korda Sándor Kolozsvárról Budapestre telepítette a céget, társult Pásztory Miklós rendezővel. Nagy lendülettel kezdtek munkához. Először a mai Gorkij fasor és Dózsa György út sarkán épült műteremben, majd amikor ez kicsinek bizonyult, a Gyarmat utcában épült fel a Corvin filmgyár. „Technikai felszerelése vetekedik bármely európai filmgyáréval. A 38 méter hosszú, 23 méter széles és 15 méter magas üvegház tökéletes berendezésével a szakembereket is meglepi” — írja a kortárs recenzens. Ez a telep volt a harmincas-negyvenes években Hunniának nevezett filmgyár alapja. Jelenleg is itt van a legnagyobb magyar filmgyártó telep, a MAFILM I: Áll még néhány régi épület és műterem is, a Gyarmat utcai bejárat kerítésén pedig ott látható a kőholló, a Corvin filmgyár emblémája. Korda Sándor rendezésében két nagysikerű film született. 1917-ben a Szent Péter esernyője, Mikszáth népszerű regényéből, 1918-ban Az aranyember, a nevezetes Jókai-regény filmváltozata. Korda Sándor személyében a tehetséges rendező és a kitűnő szervező egyesült. Érdekes tervei és kapcsolatai alakultak ki a magyar film külföldi forgalmazásával és gyártásával kapcsolatban is. Az első világháború utolsó éveiben valóban a legigényesebb, a nemzetközi összehasonlítást bátran kiálló vállalkozás volt a Corvin filmgyár. KARCSAI KULCSÁR ISTVÁN 15
