Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)

1983 / 3. szám

Az esztergomi Várhegy és a mai város kedvező földrajzi fekvése miatt mindig jelentős település volt. A kelták, majd a rómaiak idejében e hadászati és kereskedelmi szempontból fontos helyen, a szárazföldi és a vízi útvonalak találkozásánál kiépült Solva nevű települést a honfoglaló magyarok is megszállták. Az új település akkor emelkedett országos jelentőségre, amikor Géza fejedelem székhelye lett, 971-972 táján. Itt, az egykori római castrum falai közt álló fejedelmi palotában született István király. Ekkor már állhatott a Várhegy északi felén Szent István vértanú temploma. A hegy közepén 1010 körül kezdte építtetni István király egyházszervezete fejének, az esztergomi érseknek a Szent Adalbert vértanú tiszteletére emelt főszékesegyházat, a hegy déli sziklája fölött pedig az új királyi palotát. Az érsek palotája a hegy északi felén állott. Ezek az épületek az 1180-as években tűzvész áldozatai lettek. A nagyszabású újjáépítés és különösen a királyi palota teljes átépítése III. Béla király és Jób érsek nevéhez fűződik. A vár alatt kialakövek

e