Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)

1983 / 2. szám

LOSTOR Vilóqbúó Krisztus hez viszonyítva ez a mozaik szigorúbb és kemé­nyebb. Ezért feltételezhető, hogy más körből szár­mazó művész készítette, vagy talán más előkép szolgált alapul. Az Istenanya elszenderedése mozaik érzelemdú- sabb. A hagyományoknak megfelelően a templom bejárata fölött helyezték el. A kompozíció középső része elpusztult, de így is igen megkapó. A halá­los ágyat a tizenkét apostol állja körül. Középen, az elpusztult részen a bizánci hagyományok sze­rint Krisztust ábrázolhatták, kezében bepólyált csecsemővel, amint az égbe viszi. A jobb és a bal oldalon egy-egy angyalt látunk. Az apostolok arc­kifejezése, testtartása és kézmozdulata nagy fáj­dalmat tükröz. A jelenetet mégsem érezzük igazán tragikusnak, mert a kellemes, megnyugtató szín­világ és a háttér arányának sajátos csillogása a halál fölé való emelkedés misztikus világába ve­zeti a nézőt. Az előcsarnokban lévő Júdás csók­ja kompozíció drámai hatású, de az előbbi jele­nethez képest egészen más módon. Júdás meg­öleli Jézust, hogy csókkal jelezze, kit kell elfogni. Az egyik katona már meg is ragadta Krisztus bal vállát és bal kezét. A többiek is az elfogáshoz készülődnek. Krisztustól balra a farizeust és a ka­pitányt látjuk, jobbra pedig Simon Pétert, aki Krisztust védve levágja egy szolga fülét. A jele­netről mind a négy evangélista részletesen ir, s ezt követi egészen pontosan a mozaikkép is. De igazi feszültséget teremt. Elsősorban a hangsúlyo­zott vonalakra épít. Júdás ruhájának redözéséből jól látszik, hogy gyors mozdulattal fordult Jézus­hoz. Az élénken gesztikuláló kezekben és főleg a sokfajta lelkiállapotot tükröző arcokban és a kü­lönböző irányú tekintetekben rejlik a drámai ha­tás. Jézus alakja valószerűtlenül nagy. Fensége­sen és szelíden áll a reá támadók között. A Dafni kolostortemplom mozaikjain a vonalas stí­lus uralkodik. De a mozaikok színvilága is hatá­sos, melyet az is fokoz, hogy a művészek a mozaik­szemeket különböző szögekben nyomták be az alapba, s ezzel a felületnek sajátos szikrázó csil­logása alakult ki. Egy-egy mozaikképen különböző nézőpontból más-más mozaikkö-csoportra jut a csillogás, hol az öltözet, hol az arcvonások egy- egy része ragyog. Továbbá a kupoladob ablakain át behatoló fénysugarak beesési szöge a nap já­rásától függően változik. A kolostortemplom mo­zaikjai a XI. századi híres mozaikegyüttesek so­rában technikailag és művészileg egyaránt kiemel­kedő helyet foglalnak el. Dafnihoz képest a kijevi Szófia székesegyház mozaikjai (1043-1046) he­lyenként nehézkesnek, a Chiosz szigeti Nea Móni kolostor mozaikjai (1042-1056) merevnek és asz- kétikusnak, a Hosziosz Lukasz kolostor XI. század második felében készült mozaikjai pedig száraz­nak és dekoratívnak tűnnek. ezen illusztratív feladaton túl a mozaikművész RÚZSA GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents