Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 2. szám
A prágai jelenetben türelmes-rezignált férjet és keserű, de emelkedett mestert alakított, hogy azután - gyors fordulattal - Danton forradalmi pátoszát már igazi szerepkörének gyakorlatából oldja meg. Ugyanilyen ellentétet épített az eszkimószín reszkető hangú, az emberiség sorsán kesergő öregembere és a zárószín erőteljes, megbékélő Ádámja között. Jászai Mari melankolikus alaphangot adott Éva karakterének, ezzel meg is oldott néhány nehéz részletet, mint például az egyiptomi rabszolganő gyors érzelemváltását. Egyéniségétől egyetlen figura állott messze: a londoni szín polgárlánya. Gyenes László erőteljes gesztusokkal, sok mozgással, a pátosz és a gúny váltásaival, tehát a régi intrikusiskola eszközeivel alakította Lucifert. Az irodalmi közvélemény, élén az első Madách-összkiadást sajtó alá rendező Gyulai Pállal, lehetetlennek tartotta a vállalkozást; véleményük éreztette hatását a bemutatót követő kritikáiban is, amelyekben egybegyűjtve olvashatjuk a Tragédia körül olykor máig felvetődő, hiábavaló kérdések légióját: a „magyar Faust" minősítést, a színszerűtlenség és a revüsítés vádját stb. A közönség azonban másképp voksolt: a jegyek elővételben elkeltek, a siker nőttön nőtt. A Nemzeti Színház 1883/84. évi évadjelentése szerint (áprilistól áprilisig számolva az évadot) fél év alatt 13 előadáson 12 614 forintot jövedelmezett, tehát a szokásosnál nagyobb költségeket is többszörösen behozta. Az 1887-ben részlegesen átrendezett produkció 1894-ben, Paulay halálának évében érte el a 100. előadást; 11 év alatt, amire addig nem volt példa a Nemzeti Színház történetében. Ez az előadás évtizedekre meghatározta a Tragédia színpadi pályafutását. Madách műve a színpadról olyanokhoz is eljuthatott, akik olvasóként sohasem vették volna kézbe. 1883 után vidéken is siker lett a darab. 1886 tavaszáig, tehát két és fél évad alatt körülbelül 30 magyarországi helységben játszották, Máramarosszigettől Zomborig, Szombathelytől Sepsiszentgyörgyig; kisebb helységekben is, mint Szarvas, Kisújszállás, Bonyhád, Sárospatak, Karcag. Rendelkezünk adattal a színházi élmény olvasásra mozgósító hatásáról is: Marosvásárhelyen 1885 februárjában néhány nap alatt 85 példány fogyott el a Tragédiából. Ha a 100. nemzeti színházi előadást nem is, Paulay még megérte a Tragédia nemzetközi pályafutásának első állomásait: az 1892 februári hamburgi külföldi ősbemutatót, vendégszereplésüket a bécsi színházi világkiállításon, s a hatásukra létrejött prágai (1892) és berlini előadást (1893). 1892 októberében pedig a Nemzeti Színház együttese is vendégszerepeit a világ- kiállításon, az Ausstellungstheater színpadán - Paulay vállalkozását immár nemzetközi visszhang fémjelezte. Megkezdődött a Tragédia máig tartó színpadi előadássorozata. KERÉNYI FERENC Gyenes László mint Lucifer Nagy Imre mint Ádám Jászai Mari mint Éva 11
