Múzsák - Múzeumi Magazin 1983 (Budapest, 1983)
1983 / 1. szám
Afganisztán hófedte hegyi ösvényein, kopár fennsíkjain napjainkban is gyakran találkozunk fel - málházott tevékkel baktató karavánnal, állataikat terelő pásztorokkal. A nomád állattartó gazdálkodás valamilyen formája a soknemzetiségű ország szinte minden népénél, nemzetiségénél, etnikai csoportjánál (pastunoknál, üzbegeknél, türk- meneknél, kirgizeknél, ajmakoknál, nurisztáni, dard és pamíri népeknél stb.) megtalálható, töb- bé-kevésbé jellemző formában. Kevésbé jellemző a tadzsikokra, akik zömmel a folyóvölgyekben élnek, és letelepedett, földműves életmódot folytatnak, vagy városlakók. Két-három millióra teszik az országban a „nagy" nomádok számát. Ők a pastun lakosság, az afgán törzsek közül kerülnek ki, az ország lakosságának 16-17%-át alkotják. Bár náluk maradt fenn legFENNSÍKOK HÁGÓK VÁNDORAI brit-indiai alattvaló lett. Nyilvánvaló cél volt az afgán nemzeti egységtörekvések megakadályozása, melybe az érintettek sohasem nyugodtak bele. A határ ténylegesen lezárhatatlan és ellenőrizhetetlen maradt, a britek számára Jaghisztán, a lázadások földje. Korábban csupán érdekszférák garanciájának tekintették, s csak 1947-ben, Pakisztán megalakulásával lett államhatár. Nagy tömegekben, ellenőrzés nélkül kelnek át a hágókon. Őszi, úgynevezett lefelé vonulásuk az Indus völgyében (ellentétben a tavaszi, felfelé vándorlással) egymástól különálló csoportokban történik. Előre megbeszélt helyen és időpontban csatlakoznak a többiekhez, a pakisztáni határon egyesülnek a nemzetségek, együtt vonulnak át. Pakisztánban általában nincs földjük. Itt a földek gazdag birtokosainak jóindulatától függnek, akik Szamárkaraván a Solang hágón Déli nomádok pihenőhelye érintetlenebbül a törzsi rend napjainkig, törzsi neveiktől függetlenül országszerte kocsinak nevezik őket, mely pastu és perzsa nyelven egyaránt nomádot jelent. Nagy területen belül mozognak, 1500-2000 km távolságot is megtesznek. Nyári legelőik hegyi fennsíkokon vannak, egyes törzsek az iráni Khorászánig is eljutnak. Eredeti nyári legelőik a Szulejmán-hegységben voltak. Télen lehúzódnak az Indus folyó zárt, meleg völgyeibe, 1947-től pakisztáni területre. Évszakos vándorlásuk útvonala egybeesett az Indiából Közép-Azsián át Perzsiába vezető ősi karavánutakkal. Korán bekapcsolódtak az átmenő kereskedelembe. Még az 1960-as években is az ország kivitelének és behozatalának mintegy harmada az ő közvetítésükkel valósult meg. Általuk jut el számos importcikk (tea, cukor, gyufa, szövet) az ország korszerű közlekedési eszközökkel megközelíthetetlen, távoli vidékeire és jelentős a szerepük a fegyver- és kábítószer-kereskedelemben. Természetesen jellegzetes nomád termékekkel (birka, sátoranyagnak való kecskeszőr, szőnyeg) is kereskednek. Nyári vándorlásuk során felvásárolják a termést, és busás áron továbbadják Kabulban vagy délkeleten. Nyugaton vagy a nyári legelőknél földekkel is rendelkeznek, melyet bérben műveltet- nek. 1893-ban a brit gyarmati politika a Durand- vonal meghúzásával szándékosan vágta ketté e törzsek életterét: a nyári legelők Afganisztánhoz, a téli szálláshelyek pedig az indiai brit gyarmati birtokokhoz tartoztak. Ez annak idején oly módon osztotta meg a pastun (afgán) népességet Afganisztánban, hogy e soknemzetiségű államban az afgánok kerültek kisebbségbe, s többségük maguk is azoknak a pastun nomádoknak a leszármazottai, akiket az angolok a múlt század végén telepítettek le. Ezek a csak nyáron művelt földek a monszunerdő-övezethez tartoznak, melynek határai a rablógazdálkodás révén egyre hátrább húzódnak. Ezek a nomádok telente alkalmi munkát is vállalnak Pakisztánban, elsősorban az Észak- nyugati Határtartomány (Pastunisztán) ültetvényein és cukorgyáraiban, de Beludzsisztánban, a Quetta környéki szénbányákban is. Mikor 1955- ben össze akarták vonni a pakisztáni tartományokat, és 1960-ban, amikor az ENSZ elé került a Pastunisztán-válság, és lezárták a határokat, többszázezer nomád rekedt a nyári legelőkön. Más törzsek mozgási sugara szűkebb. Számos afgán törzs mozog a Szulejmán-hegygerinc nyári és az Indus-völgy nyári legelői között. Életkörül22
