Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
Hauser Mátyás sörfőzőmester táblája, 1834 vész ünnepséggel vagy vadászattal kapcsolatos. Mások allegorikus jellegűek, de van tengeri vihar, laterna magica, tréfás divattörténet stb. A kép és a hozzá tartozó szöveg sokszor pikáns, szellemes szójátékon alapszik, de sohasem drasztikus vagy bántó. íme néhány példa. „Kopper Mihály Szeg Lövés 17dik Májusban 1846" A patakot átugró szarvasra célzó vadászjelenet alatt: „Szép állat le esel, mord fegyveremölt meg Hally; csak jó Isten tartsd meg a drága Hazát". „Sámuel Pál szeglövése 1854dik évi Augusztus 27" Egy hosszúruhás hölgy térdeinek támasztva tartja a céllapot, előtte áll a lövész: „Szegem imént kéményén állt A szeg kihullott, s czéllapom Mellyet golyóm helyén talált, Lábaid közt nyugszik angyalom”. „1829 Herr Johann von Adamovits aus allen 3 Scheiben 2 */2 Nagel ausgeschossen". Három hölgy tart egy-egy céltáblát. A német szöveg nyers fordításban így hangzik: „Adamovits János úr mindhárom céltábSámuel Pál szeglövése emlékére, 1854 Iából 2 V2 szeget kilőtt 1829. / Más lányok megfestetni engedik magukat, / Minket is megfizetnek fáradságunkért / A jövőben, ha céltáblát tartunk önnek / benn kell tartanunk a szeget / Mit ér nekünk lányoknak különben az üres céltábla, / legnagyobb örömünk bizony a szeg volt”. Várostörténeti szempontból érdekes egy 1820-as, sajnos eléggé sérült tábla, melyre Baja látképét festették meg, s egy másik, melyen a hajdani serház látszik, 1834-ből. Ennek szövege magyarul így hangzik: „Lakán. / Ritkaság látható, szép ritkaság! / Hogyha látni egy céltáblát, arra lőjj a fuvola helyett. / Kinek nincs már meg a szege, teljen be a látásával, / nekem nincs ellenemre”. A képek mesterei ismeretlenek, csak két darab szignált. Az egyik egy viharba került, süllyedő tengeri hajót ábrázol. Joseph Paldt 1831-es táblája Warschag Jakab alkotása: „Ne irigyeld a kereskedő szerencséjét sosem / Mert amit nagy szorgalommal / Savanyú verítékkel fukarul kásom a sörfőzde, Ha valami otthon nem tetszik, Akkor kimentem a lövöldébe, és megittam egy pohárka bort, és azután a szeget kilőttem és a szeget magammal hazavittem. Hauser Mátyás urasági sörfözőmes- ter". Technikatörténeti érdekesség Arnó úr táblája. Egy férfi a kezében tartott masinából egy lepelre vetíti a céltáblát. Feliratának fordítása: „Arno András úr a szeget eltalálta 827. juli. 29. Arnyjáték a szép Laterna Majmegszerez / Sokszor megsemmisíti egy pillanat azt". Warschag Jakab 1827-1855 között működött, főleg festett bolti cégéreinek köszönheti egykori hírnevét. Festett portrékat, látképeket, ismeretes egy oltárképe is. A másik Kosarek Márton (? - Pest 1868 k.) festő. Az 1840-es években mutatkozott be a Pesti Műegylet tárlatain, arcképekkel és a Sakkjátszó című olajfestménnyel. Úgy látszik. Baján is vendégeskedett, s részt vett KOPPER MIHÁLY Kopper Mihály szeglövése emlékére, 1846 egy lövészversenyen, melynek eredményét maga örökítette meg. A képen egy festő műterme látszik, s egy dühös kutya éppen nekiront egy vadállatot ábrázoló festménynek. Szövege: „Kosarek Márton budai festő szeglövése 1856. szeptember 20-án. Nagy állatsereglet. Gondoltak volna-e rá valaha? Hogy a véletlen így csinál magának lyukat? Martin Kosarek.” Tudomásul kell vennünk, hogy a múltban sem csak Leonardók és Ru- bensek éltek és dolgoztak, a városi polgárság lakásait sem az ő műveik díszítették. Voltak ma mór elfeledett festők, akik a kor köznépi ízlése szerint festettek. Nyilván ezek közül kerültek ki a lövésztáblák alkotói, sőt talán ügyes kezű szobafestők vagy asztalosok is szóba jöhetnek, akik időnként a művészet területére is áttévedtek. A lövésztáblák Baja múltjának egy darabját őrzik, ugyanakkor a kor polgári ízlésének, művészetének figyelemre méltó emlékei. SOLYMOS EDE Arno úr táblája, 1827
