Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
ÉkMT swn?i delésre, például a karlsbadi színházban, a bécsi Burgtheaterben. Testvére halála után, 1892-ben csoportjuk felbomlott. Klimt ekkori művészi válságától számíthatjuk saját stílusának kibontakozását. 1894-ben kapott megbízást a bécsi egyetem aulájának kifestésére: a filozófia, az orvos- és jogtudomány allegóriáinak megfogalmazására. A feladat nem volt új, ő mégis több mint tíz évig készítette az újabb és újabb terveket. (A kész, vászonra festett müvek elpusztultak.) Újszerűségükről a kiállításuk kapcsán megindult éles viták is tanúskodnak. Nem allegóriák készültek ugyanis, hanem, miként az említett új grafikai sorozat lapjain (Szobrászat, Tragédia stb.), az adott témával kapcsolatba hozható művészi és létkérdések, a kor világképe fogalmazódott meg bennük, a szimbolizmus módszereivel. Alkotómunkája közben Klimt az új törekvések szószólójává, vezérévé vált. 1897-ben 18 társával kivált a bécsi művészek egyesületéből, hogy az új, igaz művészetért szálljon síkra a rutinszerűen újratermelődő művészettel Judith I. (Salomé), 1909 Várakozás. 1911 Gustav Klimt művészete a szecesszió kultusza ellenére talán kevésbé ismert a mai magyar közönség előtt, mint életében volt. Pedig neve mára fogalommá vált, összefonódva azzal, ami a bécsi szecessziót jelenti. Am a művészettörténet írott értékítéletei és elemzései nem pótolhatják azt a közvetlen és különös élményt, amit a hazai kiállításlátogatóknak egykor a müvek látása jelenthetett. Az Ernst Múzeum 1920-as kiállításán (igaz, már a művész halála után) tekintélyes grafikai anyagot mutattak be tőle és ifjabb pályatársától, barátjától, Egon Schielétöl. A 120 éve született Klimt festészete már csak azért is méltó a figyelemre, mert a bécsi biedermeiertől szabaduló és önállósuló XIX. századi magyar művészet fejlődésével párhuzamosan járta végig az akadémizmus útját egy új stilus, a felszabadult művészet megteremtéséig. Szinte páratlan az a művészi ambíció és alkotóerő, ami egy életművön belül volt képes létrehozni nagyszabású, mesteri akadémikus falképek sikere után a szimbolizmus és szecesszió reprezentatív alkotásait. Klimt Hans Makart bécsi népszerűségének idején tanult, s olyannyira tehetségesnek mutatkozott, hogy 1879-ben az ünnepelt festő maga mellé vette a császári pár ezüstlakodalmára készülő díszmenet megtervezéséhez. Még ugyancsak növendékként, 1882-ben jelentek meg rajzai az Allegóriák és emblémák című kiadványban, mintaként szolgálva a díszítőfestészet számára. Később, ennek új kiadásában, a század utolsó éveiben készült grafikáival már egészen más stílust képviselt. 1883-ban egyik testvérével, Ernsttel és a hasonló képzettségű, később Klimt hatása alatt festő Franz Matsch- csal társulást hoztak létre, s nagy dekoratív falképeket készítettek megrenA csók, 1907
