Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
SZÉP KQRYV K ADY ENDRE KI LÁTOTT] ENGEM? MY06AT SRODJUAIJ' FS NYOMDA/ ( mzvewrjrfis/is/rG md/tsa. ' szaka volt a magyar könyv- és nyomdaművészetnek. Az ipari tömeg- könyvtermelés adottságaival épphogy megismerkedett könyvkészitők munkái, útkeresésük, stíluskísérleteik, jobban vagy kevésbé sikerült könyvművészeti megoldásaik saját korukban élénk szakmai vitákat kavartak, hibáikból és erényeikből mai utódaik is sokat tanultak. A könyvkészités technikája és eszközei a nyomdászat kézműipari szakaszának évszázadai alatt: Guten- bergtől a XVIII, század végéig alig változtak. A XIX. század első felétől, az ipari és technikai forradalom hatására ez a helyzet jelentősen megváltozott. A gyorssajtó, a rotációs gép, a különböző betűöntő és betűA kézműipari-ipari tevékenység során létrehozott könyv - a benne foglalt szellemi tartalom mellett - iparművészeti alkotásként is magán hordozza kora stílusának jellemző sajátosságait. Ez a kettősség - a szellemi-irodalmi és a képző-iparművészeti hatóerő együttes jelenléte - teszi fontossá a könyvet. A könyv minden alkotóeleme - a papír, a betű, a könyvdiszek, az illusztrációk, a kötés - az őt létrehozó társadalom művészetének, technikai és vizuális kultúrájának kifejezője. „Akkor érezzük szépnek a könyvet, ha a maga nemében a tökéletesség benyomását kelti, ha emberi kultúráról tesz tanúbizonyságot, és azt gazdagítja” - írja könyvében Albert Kapr, a világhírű német betütervezö és könyvművész. A mai olvasó gyakran találkozhat az idézet elvárásainak megfelelő könyvekkel, az európai élvonalhoz méltán tartozó modern magyar könyvművészet alkotásaival. De jóval ritkábban kerülnek kezünkbe a századforduló táján készült „szép könyvek”, lassan feledésbe merül a nyomdász és könyvművész elődök munkássága. Pedig a századforduló figyelemre méltó korLesznai Anna borítója, 1914 A király könyve, Herzig Miksa kiadása
