Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)

1982 / 2. szám

A fekete és az okker közötti árnya­latok képezik a mü színvilágát. Már itt alkalmazza azt a technikai újítást, mellyel a színek fakóságát segíti elő: a vászonra enyvréteget visz fel, majd homokot szór, s erre az alapra fest. A fellazított, ellenpontozott, három­szögbe foglalt alakzatok alig észre­vehetően állnak össze figurává. Az absztrakció mértéke miatt az arcvo­nások nem ismerhetők fel, de a kép nem is ezért készült. Maurice Raynal francia művészettörténész összeveti a Fauve-ok és a kubisták szemléletét. (arcra, gitárra, karra emlékeztető síkok) segítségével „fejtse meg" a kompozíció tárgyát. A képeken meg­jelennek az ABC-ből „logikátlanul" kiemelt, de a képszerkezet szem­pontjából fontos, valószínűleg sablo­nokkal festett betűk. Ez a mozzanat előlegezi a vegyes technikájú mü­vek és a kollázs megszületését. E technikai újítás (a vásznakra felra­gasztott papír- és rongydarabok, új­ságkivágások) egyben a kubizmus új szakaszának kezdetét is jelöli. A kubista művészek kivívják, hogy kul a „Section d’Or”, az Aranymet­szés csoport, Gris, Léger, Metzinger, a Duchamp-fivérek, Delaunay, Glei- zes és mások részvételével. Ekkor­tájt lazul Braque és Picasso kapcso-^ lata is. Saját úton járnak, mégis is­mét hasonló irányban tapogatóznak. Míg Hollandiától Oroszországig az absztrakció továbbfokozásán dol­goznak az alkotók (Mondrian, De­launay, Kandinszkij, Malevics stb.), a kubista úttörők ugyanakkor vissza­lépnek a látvány realizmusa irányába, hogy megteremtsék a kubizmus ösz­szereket. Szintetikus korszakára jel­lemző a Férfi gitárral című festménye (1914). Ha összevetjük a Portugál­lal, kiviláglik a két szakasz alapvető különbsége. Az I. világháború az ö életére is rányomja bélyegét. Bevo­nul katonának, - 1915-ben súlyosan megsebesül. Felgyógyulása és lesze­relése után, 1917-töl kelteződnek a hosszú szünet utáni első művei. Az út, amelyen ekkor elindul, távolodás a kubizmustól; a színek egyre mé­lyebb tüzüek, amit Braque újabb technikai újítással fokoz: feketére A portugál, 1910 Festő és modell, 1939 Szerinte a fauve festő így gondolko­dik: „Meg kell festenem egy női tes­tet”, mig a kubista ugyanezt igy fo­galmazza meg: „Meg kell festenem egy képet". Braque szerint: „írni nem azt jelenti, hogy leírni, festeni nem azt jelenti, hogy lefesteni". Picasso sarkitottabban fogalmaz: „Nem azt festem, amit látok, hanem azt, amit gondolok.” Az analitikus mü nagy aktivitást követel a befo­gadótól. Nem engedi, hogy a lát­vány automatikusan „megfejtődjön”, hanem arra kényszeríti a nézőt, hogy elemezze s bizonyos elvont jelek közösen állíthassanak ki az Őszi Szalonban. Műveikkel azonban nem­csak a francia művészetszeretö kö­zönség ismerkedhet meg, hanem Brüsszel, Moszkva, Berlin, Amszter­dam, Barcelona, London, München tárlatain is szerepelnek, és hatnak az európai művészetre. A csoport ko­rántsem homogén, személyi ellenté­tek és felfogásbeli különbségek egy­aránt jellemzik. Sokat elmond az a tény, hogy sem Braque, sem Picasso nem szerepel csoportos kiállításo­kon. A látszólagos egység hamaro­san szertefoszlik. 1912-ben megala­szegezését. Nem folytatják véglete­kig a tárgyak „analízisét”, széttörde- lését, nagyobb felületekből építkez­nek, közvetlenebb módon utalnak az ábrázolt tárgy jellegére, s színvilá­guk is élénkül. így történik ez Braque festészetében is. A szakirodalom szerint a kollázstech­nika megteremtése Braque nevéhez fűződik, 1912-ben ő készít először kollázst (Le Quotidien, hegedű és pipa). Technikai újítás a fa- és már­ványimitációs felületek festése - Braque igy hasznosította a szoba­festő-dekoratőrként elsajátított mód­festett gipszlapokra fest. Kontúrjai fokozatosan lágyulnak, veszítenek geometrikus szikárságukból, a tér­hatás fokozódik, a megfogalmazások naturalisztikusabbakká válnak. 1922 és 1926 között készülnek robusztus, de mégis lágy női aktjai az antik szépségeszmény újraértelmezésének érezhetően nagy élményével, azon antik szellem hatására, amely ellen a kubizmus meghirdette a harcát. (A húszas, harmincas években kevesen tudták kivonni magukat a klassziciz­mus „hulláma” alól, még Picasso sem.) Ezekből az alkotásokból a 6

Next

/
Thumbnails
Contents