Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 2. szám
1882. május 13-án született a Szajna- romszerű ágakban végződő sudár, parti kisvárosban, Argenteuil-ben, égbenyúló fák mögött leegyszerűsiahová oly szívesen jártak festeni az tett, nagy formákat jelző, sötét konimpresszionisták a hetvenes évek- túrral határolt burjánzó kerti fák köbén. Apja Charles Braque szobafes- zül emelkedik ki a hotel sárgás tömbtő és dekoratőr, aki szabad idejé- je. Az ecsetkezelés, a színek még a ben tájképeket fest, melyek időnként Vadakat idézik, a leegyszerűsítő fora párizsi Szalonban is szerepelnek. mavilág, a fokozódó lényegre törés, 1890-ben a család Le Havre-ba köl- a szerkezeti tényező előtérbe kerülétözik. Georges itt jár középiskolába, se pedig a cézanne-i életmű terméés ezzel egyidejűleg a helyi Szép- kenyitő hatását mutatja, művészeti Iskola esti tanfolyamát is 1907 fontos eseménye még megislátogatja, emellett zenélni is tanul. merkedése Picassóval. A két művész 1899- ben abbahagyja a gimnáziu- barátsága és egymásra hatása megmot és szobafestő munkát vállal. A határozó jelentőségű mindkettőjük festésről azonban nem mond le, ek- művészetének korai korszakában, koriban készülnek első olajképei. Az Kállai Ernő így jellemzi őket: „Pi1900- as év végén Párizsba költözik, cassó nyugtalan, kalandos zsenijédiszitőfestésből él. 1901-ben bevo- vei szemben Braque az örök frannul katonának, majd leszerel és a cia polgár”. Kettejük sokban eltérő, Humbert-féle szabadiskolában foly- de azonos irányban folytatott művétatja tanulmányait. A következő ál- szi erőfeszítéseinek eredménye a kulomás az École des Beaux Arts, ahol bizmus. Ahogy később Braque mondegy ideig a konzervatív Léon Bonnat ta: „Olyanok voltunk, mint két hegytanitványa. 1905-ben befejezi tanul- mászó, akik ugyanazon a kötélen mányait, műtermet bérel. Az ekkor- függnek". tájt keletkezett tájképei az impresz- A nagy áttörés első lendületes piszionisták előfutárának tekinthető cassói mozzanata az Avignoni kisBoudin és Jongkind megfestette vi- asszonyok (1907). Ez az archaikus déket, Le Havre és Honfleur kikötőit ibériai és afrikai szobrászat s némiábrázolják, egyre szingazdagabb pa- leg a cézanne-i szemlélet hatására lettával. Othon Friesz és Raoul Dufy készült mű magában hordoz valarévén megismerkedik a Fauve-ok, a miféle ösztönös és intellektuális rom„Vadak" festészetével. Az 1905-ös bolási vágyat, amellyel a kultúra haŐszi Szalon képei, Matisse, Derain gyományos normáit veszi célba. A és a többiek színekben tobzódó vász- perspektíva tagolt, a kép olyan térnai nagy hatással vannak festésze- beli ritmussal egymásra torlódó tömtére. 1906 nyarán Friesszel Anvers- bőkre hasad, melyek a klasszikus tér be megy, s az itt laza ecsetkezelés- utolsó maradványait is száműzik, sei festett tájai már ezt a fordulatot Erre a kihívásra ad választ Braque mutatják. 1906-ban a Vadakkal az 1980-ban készült Nagy akttal, együtt állít ki. Abban az évben fes- melynél ugyan felfedezhető némi pitett Estaque című képe az egyik első cassói hatás, de a cézanne-i örökség mű, amely a Cézanne által annyira nagyobb hangsúlyt kap. 1908 nyarán kedvelt mediterrán tájat ábrázolja. újra Estaque-ban fest, e képei már A házak leegyszerűsített tömbjei a első kubista korszakának termékei, hússzínű utat szegélyező, kissé sze- Ekkor készül Estaque-i házak cimü cessziósan megrajzolt kék fatörzsek festménye, melyen a picassói indulat a zöld és sárga foltokból felépülő hatása észlelhető. Az előtérben két lombok mögül bukkannak elő. bal felé dőlő fa billenti fel a kép A cézanne-i úton tett első lépéseire egyensúlyát, s „megzavarja" a jó példa az 1907-ben Estaque-ban völgyből felfelé húzódó házak vaskészült kép, a Hotel Mistralt ábrá- kos tömbjeinek alsó sorát, de a fezoló festmény. A sárga fal s a függő- lettük levő kubusok egyensúlyt teremlegeseket hangsúlyozó vöröslő, ka- lenek a kompozícióban. A kolorit egyszerűsödik, a zöld és a sárga, il- naye, Jacques Villon, Marcoussis, letve a barna árnyalataira korláto- Juan Gris, Archipenko, Brancusi és zódik, a szerkezeti elemeket fekete két magyar művész: Csáky József és körvonalak jelzik, és színárnyalat- Réth Alfréd csatlakozik a csoporthoz, ellentétek hangsúlyozzák. Estaque- Ez a korszak már az analitikus kuban festett vásznaival jelentkezik el- bizmus időszaka, 1910 és 1912 kősóként önálló kiállításon Kahnweiler- zött. Az ilyen műalkotás jellemzője, nek, a modern művészet lelkes me- hogy a testeket határoló síkok szétcénásának galériájában. A kataló- hasadnak (megszűnik a hagyomágus előszavát Appolinaire, a modern nyosabb térérzékelés, mely a plaszművészetek költő-pártfogója írja. A tikus korszak sajátja volt) és ezek a sajtóvisszhang azonban szinte egy- széttöredezett, analizált síkok az erehangúan elutasító, a hangnem dur- detitől eltérő viszonylatokban kerülvább, mint a Vadak jelentkezésekor. nek a képre: új, kevésbé kötött, laA felháborodás hullámai olyan ma- zább szerkezetiségben állnak össze, gasra csapnak, hogy az új irányzat A színskála még jobban egyszerüsökövetői ellen még a Nemzetgyűlé- dik - szinte az egyszinűségig s a sen is felszólalnak, a francia nemzet- rajzos elemek kerülnek előtérbe, re veszélyes mételynek kiáltják ki Braque-nak az analitikus kubizmus ezt a „barbár, erkölcstelen" művé- felé mutató műve az 1910-es Hegedű szetet. Az új irányzat nevet is kap. és korsó. 1909 után műfajváltás köA „keresztapa" állítólag Matisse vetkezik, a csendélet válik uralkodó volt, aki egy Braque képet látva így műfajává. Szinei tovább fakulnak, s kiáltott fel: „Túlságosan kubista!” megindul a tárgyak feldarabolódása, (A kifejezés a kocka francia megfe- de még csak félúton van az analitilelőjéből, a cub szóból származik.) kus stilus felé. Az egy évvel később 1909 és 1911 között Léger, Delaunay, keletkezett Portugál című műve vi- Gleizes, Lhote, Metzinger, La Fres- szont már vérbeli analitikus alkotás. 5
