Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)

1982 / 1. szám

A mocsár virága, emberi és szomorú fej Odilon Redon lassan kibontakozó, látszólag csak belső hangjaira figyelő művészetét kevesen is­merték a kortársak közül. A szimbolizmus mozgal­mának újrafelfedezéséig csupán egyike a sorból kilógó festőknek, akiket a sehova nem tartozás bélyege feledésre ítélt. Ma a festői szimbolizmus vezető mesterei között említjük a nevét, a roman­tikus és klasszikus tradíciót folytató mítoszidézők: Gustave Moreau és Puvis de Chavannes mellett. _32________________________________________________ Ob LON Redon azonban továbblépett, s Gauguinhez ha­sonlóan a szellemi tartalom, a belső vízió képi megfelelőjét kereste. Az új utat részben a szim­bolizmussal alapvetően szembenálló impresszio­nizmus festői tapasztalatainak beépítése jelen­tette. A Bordeaux melletti Peyrelebade-ban, nagybátyja udvarházában töltötte gyermekkorát. Tizenöt éves korától tanult rajzolni, s mivel nem sikerült be­jutnia az École des Beaux-Arts-ra, egy ideig Gérőme műhelyét látogatta. Tanítómesterének azonban inkább a Bordeaux-ban nagy szegény­ségben élő késő-romantikus Rodolphe Bresdint vallotta. Bresdin fantasztikus tájai, látomásai ösz­tönözték először saját élményvilága megjeleníté­sére. Nála tanulta meg a metszet- és a litográfia­készítést is, mely működése első harminc évének fő kifejező eszközévé vált. „Feketéin” (szénrajzait nevezte így) a való élet figyelmesen nézett rész­leteiből bomlik ki a művészetét meghatározó cso­dás, fantasztikus elem. A folyamat gyakran for­dítva is lejátszódik, a víziók, gyötrő álomképek, hallucinációk „az élet illúzióját" nyújtják. Ars poeticának tekinthető naplója egy mondata, mely szerint műveiben „a látható logikáját a láthatat­lan szolgálatába" kívánja állítani. Első nagy grafikai periódusának romantikus­szimbolikus világa elsősorban kortárs költőkkel és írókkal, Baudelaire-rel, Flaubert-rel és Poe-val ro- konítja. Grafikai ciklusokat készített Baudelaire A romlás virágai című kötetéhez, a Fantasztikus történetek szerzője, Poe műveihez és Flaubert re­gényéhez, a Szent Antal megkísérléséhez. Grafi­kái nem a szöveget megjelenítő illusztrációk, az írásokkal azonos lelkiállapot, belső feszültség ki- vetülései. A szörnyek, a víziók, a belső szorongá­sok formai rendszerbe fogásának módja Baude- laire-hez áll közel. Kezdetben a két dimenzióra szűkített térben geometrikus fegyelmezettség ű formákból építkezik. 1886-tól a bizonytalan for­rásból eredő fény alkalmazása feloldja, festőivé teszi az éles vonalrajzot. Végtelennek tűnő térben lebegnek a fejek, szemek, ismeretlen lények, szörny-állatok. Az őrület vagy az Intuíció címet viselő grafikáin éles fénnyel jeleníti meg a titok, a kétértelműség hordozóit. Kezdetek című soro­zatában jelenik meg először a későbbi műveit is meghatározó biológiai miszticizmus, mely az élet forrását keresi a mikroszkopikus teremtmények­ben, növényekben, állatokban, átmeneti lények­ben. Ebből a képzeletvilágból nőtt ki a Goya tiszteletére készített sorozat egyik legszoronga- tóbb lapja, A mocsár virága, emberi és szomorú fej. Mitológiai ábrázolásain a Gustave Moreau által megkezdett utat folytatja a különböző míto­Az álom Vénusz születése

Next

/
Thumbnails
Contents