Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)
1982 / 4. szám
Olasz gótikus kulcs zárral Francia barokk ajtózár és kulcs gosabb lakatosa, a francia forradalom alatt kivégzett XVI. Lajos. A versailles-i kastélyban máig is megtekinthető amatőr műhelye, ahol az uralkodó szenvedélyesen készített zárakat, lakatokat, kulcsokat. Marie Antoinette sűrűn panaszkodott a király kérges munkástenyere miatt. A század végére egyszerűsödnek a formák, és a hangsúly a szerkezet tökéletesítésére kerül. Az ipari forradalom hatására kevesek kezén tekintélyes vagyon halmozódott fel, mások tönkrementek, elszegényedtek. A gátlástalan kalandorok mind nagyobb veszélyt okoztak. A római zárak mintájára 1818-ban, az angol Chubb feltalálta számtalan rugóval és csapocskával működő zárát, amit feltörhetetlennek kiáltottak ki. A gyár díjat is tűzött ki olyan eljárás kidolgozására, amellyel a biztosnak tekintett zárat ki lehet nyitni. Európa fantáziája úgy látszik kimerült a díszítésben, a zár XVIII, századi kilincs és kopogtató és lakat házának szép ívű kidolgozásában, kecses megformálásában. Chubb zárát nem is sikerült felnyitni. Amerikában azonban friss erővel ébredt a vagyon uralma, és 1833-ban Hobbs feltalálta a róla elnevezett „zárnyitó eljárást”. Módszere annyira tökéletes volt, hogy hosszú időre a biztonsági zárak, lakatok minősítésének, vizsgálatának módszerévé vált. 1847 fontos dátum a zárak történetében. Az amerikai Yale ekkor szabadalmaztatta azt a zárszerkezetet, amely mind a mai napig otthonaink biztonságát szolgálja. Az első cilinderzár feltalálója az egyiptomi, babiloni facsapos zárat keltette újra életre, korszerű technikával. Elterjedésében nem kis szerepe volt a hozzá való lapos kulcsocskának, amelynek súlya az addigiak egytizede. L. RIEDEL LÓRÁNT Gótikus bútorzár Barokk vasiakat 37
