Múzsák - Múzeumi Magazin 1982 (Budapest, 1982)

1982 / 4. szám

Az ősidőkben az ember a földön aludt, falevéllel vagy szénával tette puhává, kényelmesebbé fekhelyét, Néha lakóhelye is a fák lombjai között vagy a földbe ásott gödörben volt, melyet ágakkal, lombokkal fedett be. Később felfedezte a sátor előnyeit, s ide száraz falevelet, állati szőrt hozott, azt pedig letakarta az elejtett állatok bőrével. Megismerte a kendert és a lent, rájött a szövés titkaira, s ezután már sorra tárultak fel előtte a környezet kényelmesebbé, szebbé formálásának lehetőségei. A fekvőhely is eltávolodott a földtől, egyre magasabbra került. A földbe karókat, cölöpöket vertek, az állatbőrökből szíjakat hasítottak, hevedereket készítettek. Az állati szőrt, a száraz faleveleket, növényi szárakat pedig belevarrták a bőrbe. így keletkezett az első ágy, az első matrac. Az ágy eredete a történelem előtti időkbe nyúlik vissza. A görögöket és rómaiakat megelőzve már az egyiptomiak, az asszírok és más keleti néRokokó baldachinos ágy, Versailles II. Károly hálószobája a Windsori kastélyban

AGYAK

KI RALYSAGA