Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 1. szám
W. J. Huggins: Az ,,Asia" Honkong előtt mat csapódik ki, hanem apró jégkristályok rakódnak a lehűlt talajra és talajközeli tárgyakra: deres lesz a táj. Ha nem a talajszint hűl harmatpont aló, hanem egy talajközeli vagy nem sokkal magasabb levegőréteg, a kicsapódó apró vízcseppek ködöt alkotnak. A felhő valójában a magas légrétegekben képződő köd. A légáramlási, lehűlési és más körülményektől függően a képződő felhők formája, magassága és tartalma eltérő lehet. Ha a felhő apró vízcseppjei vagy jégkristályai olyan méretűre nőnek, hogy súlyuk a levegő felhajtóerejét és a felszálló légáramlásokat le tudják győzni, eső, hó vagy jégeső formájában visszakerülnek a földre. Ha a talajszinten fagypont alatt varr a hőmérséklet, a magasban pedig melegebb van, a lehulló eső fákra, bokrokra, kerítésekre fagyhat, zúzmara képződik. Ha a lehullott csapadék nem folyóba, tóba, tengerbe hullik, hanem szilárd talajra, körforgásának egy rejtett fázisát kezdi el. A vízáteresztő talajban addig szivárog egyre mélyebbre, amíg záróréteget talál. A záróréteg dőlését, lejtéseit követve azon folyik tovább, s ha a záróréteg valahol egy hegyoldalban felszínre kerül, a fölötte összegyűlt víz is fölszínre tör; forrás fakad. A talajban összegyűlt vizet mesterségesen is felszínre juttatják: fúrt kutakból ivóvízhez jut az ember. Amióta a föld népessége oly rohamosan növekszik, s egyre több ember él mesterséges környezetben, egyre nagyobbak a vízigények is. A mezőgazdaság öntözésre, az ipar pedig számos célra hatalmas vízmennyiséget használ, a szükségletek kielégítése világszerte egyre nagyobb gondot okoz. Ezért kerülnek napjainkban egyre inkább előtérbe azok a kutatások, amelyek a tengervízből használható ipari vizek nyerését célozzák. Az élet nélkülözhetetlen feltétele a víz. Az élő szervezetek víztartalma igen magas; a víz szerkezeti anyag és egyúttal az életfolyamatok színtere, irányítója is. A növények vízből és széndioxidból a napfény energiájával állítják elő azokat a szerves vegyületeket, amelyekhez az állatvilág és az ember is közvetve jut hozzá. De a közvetlen biológiai célok mellett nagyon fontos „másodlagos" szerep- is jut a víznek az élőlények hőszabályozásában. A víz biológiai fontosságát még jobban növeli, hogy számos növény és állatfaj számára a víz élettér is. Az embernek embrionális állapotban kb. 95 százaléka víz. Az újszülöttnek már csak 74 százaléka. A felnőtt emberben 55—60 százalékra esik vissza a víztartalom. Vízháztartásunk egyensúlyához naponta 2—2,5 liter vizet fogyasztunk, folyadékok formájában és élelmiszereinkkel együtt. Az embernek nemcsak biológiai, de civilizációs egyensúlya biztosításához is szüksége van vízre. A fürdés a legrégibb, szervezett társadalmak 8
