Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 2. szám
A távoli földrészekre induló magyar utazók különféle okok miatt ragadtak vándorbotot. Volt, akit, mint Körösi Csornát vagy Vámbé- ryt tudományos cél vezérelt távoli tájakra, Magyar Lászlót az ismeretlen, föl nem fedezett területek vonzották Egyenlítői Afrikába, Benyovszkyt a kalandvágy űzte földrészről földrészre. Talán a legnagyobb utat bejáró és legismertebb utazónk, Jelky András egyik csoportba sem sorolható. Jelky akarata ellenére lett három világrész vándora. Jelky János György bajai szabómester tizedik gyermeke, András, apja mesterségét folytatta. Inasévei befejeztével ő is útnak indult, hogy számtalan társához hasonlóan mesterségbeli tudását külhonban mélyítse el. Amikor 1754-ben Bécsen át Párizsba indult, nem tudta, hogy az egy-két évre tervezett vándorlásból csak huszonnégy esztendő múltán tér majd haza. Kényszerű kalandjai Németországban kezdődtek. Katonafogdosók csapdájába esik, akiktől ugyan kétszer is sikerül megszöknie, de végül Rotterdamban mégis behajózzák egy rekru- tákkal teli, Kelet-Indiába induló vitorlásra. Hajójuk brit vizeken viharba kerül, Jelkyt egy holland hajó tengerészei mentik meg a háborgó tengeren. A hollandok Dél-Ameriká- ba szállítanak árut, és így jut el a bajai szabólegény Suriname holland gyarmatra. Az Európába visszatérő hajóról Lisszabonban rakják partra. Jelky egyetlen célja, hogy hazatérjen. 1756-ot írtak, két éve indult el otthonról. A hazatérés lehetősége akkor csillan fel, amikor egy Máltára induló hajó kapitánya felfogadja. Ügy tervezi, hogy Máltáról egy, az Adriára tartó hajón végleg hazatér. Számításait a Málta felé tartó hajót megtámadó törökök húzzák át, és Jelkyt néhány hét múlva már egy algériai rabszolgapiacon látjuk viszont. így került Dél-Amerika után ismét kényszerűségből újabb földrészre, Afrikába. Igazi Odüsszeiája azonban csak most kezdődik. Algériából sikerül kereket oldania. Csónakján nyolc napig hánykolódik a tengeren, amikor megpillant egy portugál hajót. Meg- mentőinek ugyan életét köszönheti, de a hazatérés reménye jó időre szertefoszlik: a portugálok a Kína partjainál fekvő Macao városába tartanak. Kínából a holland kézben lévő Indonéziába sodorja szerencséje. Négy évvel azután, hogy Bajáról elindult, 1758-ban lép partra a gyarmat központján, Batáviában. A három világrész kényszerű vándora szabóműhelyt nyit a városban, amely rövid időn belül polgárává fogadja. A Sugovica-parti kisváros szülötte feleségül veszi egy angol telepes leányát, s neve egyre ismertebbé válik Batáviában. A hollandok megbízásából kényes kereskedelmi és katonai feladatokat old meg Ceylon szigetén, és hasonló megbízatást teljesít Japánban is. Batáviában birtokot vásárol, és vagyonát bérkocsik bérbeadásával gyarapítja. Felesége és két leánya körében, a város megbecsült polgáraként éli megváltozott életét. A hazautazás csak felesége halála után ötlik eszébe ismét. 1776-ban elvitorlázik Batáviá- ból, és 1778-ban Bécsből kel útra Magyarországra. Budán visszatér tanult mesterségéhez, 1783-ban bekövetkezett halála után mégsem mint szabómestert, hanem mint „Consiliarius Hollandicus”-t (holland tanácsost) jegyzik be a vízivárosi plébánia halotti anyakönyvébe. Egy évvel később, német nyelven megjelenik önéletrajza. Ezt 1791-ben, a Sokféle című folyóirat szerkesztője, Sándor István adja ki magyar nyelven, „Jelki Andrásnak, egy született magyarnak történeti” címmel. A világjáró szabólegény neve azonban 1872 után válik valóban ismertté. A vígjáték- és novellaíró Hevesi Lajos ekkor jelenteti meg Jelkyről szóló regényét. Bár könyve címében „történeti kútforrásokra” hivatkozik, a kalandregénynek jóformán csak színhelyei hitelesek. Hevesi a viszontagságos vándorlást sosemvolt kalandos történetekkel színezi ki, és a kényszerűségből világutazóvá vált szabólegényből kalandhőst formál. Pedig Jelky nem volt kalandokat kergető regényhős. Útvonalát kényszerű helyzetek, véletlen találkozások jelölték ki. Vándorló céhlegényként indult útra és sodródó életében, amint alkalma volt rá, vissza is tért tanult mesterségéhez. Élete a hozzáképzelt kalandok nélkül is forgatagos és regényes volt. Alakját a róla szóló könyveknél hívebben őrzi Medgyessy Ferenc pör- gekalapos, vándorbotos szobra, amelyet a harmincas években állítottak fel Baján. Ahol idén kétszázötven éve, 1730-ban született. NEMERKÉNYI ANTAL 15
