Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 2. szám
li sebészeti műtéteket, eszközöket. 1584-ben jelent meg P. P. Magni népszerű sebészkönyve az érvágásról, melynek igazi értékét Adamo Ghisi (1520—1582) meglepően finom, tónusos rézmetszetei adják. A XVII. századi címlapképeken gyakran ábrázolták a sebészműhely belsejét. Ezek az ábrázolások a művelődéstörténet kutatói számára is bőséges információkkal szolgálnak. Ro- meyn de Hooghe (1645—1708) amszterdami grafikus készítette P. Barbette holland sebész népszerű könyvének címképét, amely egy XVII. századi borbélyműhelyben végzett műtétet elevenít meg a holland életképek stílusában. A század legnépszerűbb s egyben legmagasabb szintű sebészeti műveinek szerzője a német J. Scultet volt. Fő műve L’arsenal de chirurgie címmel jelent meg franciául (Lyon, 1672). Címlapképét, amely ugyancsak egy korabeli borbélyműhelyt ábrázol Jean Tisserant (1650—1737) készítette. Scultet egy másik munkája, az Appendix ad armamenterium chirurgicum (Amszterdam, 1671) pedig nem más, mint a kor sebészete képekben. E szöveg nélküli mű mintegy 100 rézmetszetes táblán mutatja be a sebészeti műtéteket, eszközöket és kötözési módokat. A reneszánsz kortól fokozatosan önállósul a szülészet. Az egyik első szülészeti könyv E. Roesslin: Kindbarer Frawen Rosengarten című műve 1513-ban jelent meg. Ábráit, melyek a női belső szervek anatómiáját, a méhen belüli magzatfekvéseket, a szülésnél használatos eszközöket, a gyermek fürdetését, etetését mutatják be, több mint 200 éven át a különböző szülészeti munkák lényegi változtatás nélkül vették át. így J. Rueff: De conceptu et generatione hominis (Zürich, 1554) című népszerű könyvének ábrái is jórészt Roesslin művéből valók. A címlap versóján látható bájosan realisztikus szülőszoba-jele- net is érzékelteti a mű inkább ismeretterjesztő, mintsem tudományos jellegét. A szülészeti technikában csak a XVIII, század elején kezdődött nagy fejlődés, ennek egyik jelentős dokumentuma W. Smellie szülészeti-anatómiai atlasza (1758), melyhez a finom rajzú metszeteket J. M. Seligman nürnbergi grafikus készítette. A belgyógyászati tárgyú művekben többnyire a beteget vizsgáló, pulzusát tapintó orvos ábrázolásával találkozhatunk. A Versehung von Leib, Seele, Ehre und Gutt (Nürnberg, 1489) című ősnyomtatvány töredékes címképmetsze- te jól mutatja a betegágynál vizeletet vizsgáló orvos ábrázolásának ősi típusát. Ilyen jelenetet látunk az első magyar orvosi illusztráción is, Frankovith Gergely: Hasznos és fölötte szükséges könyv (Monyorókerék, 1588) című művének rézmetszetes tábláján. A belgyógyászat fejlődését évszázadokig Hip- pokrátesz és Galenus nézetei határozták meg. Műveiket számtalan kiadásban, legtöbbször fólió méretben, díszes címlappal jelentették meg. A leghíresebb közülük Galenus összegyűjtött munkáinak címlapja, melyet a velencei Junta cég adott ki a XVI. század folyamán többször is. E címlap nyolc jelenetben a betegség föltárását, a belgyógyász tevékenységének legfőbb állomásait mutatja be. Gyakran a címlapok allegorikus figurák és jelenetek segítségével villantják fel a mű témáját. A gyógyszerészeti munkák illusztrációi legtöbbször desztilláló készülékeket, lombikokat, laboratóriumi eszközöket ábrázolnak. Példaként H. Brunschwig: Das nüwe Distillier Bouch (Strassburg, 1528) című művének kézzel színezett fametszetes ábráit említjük. Művelődéstörténeti értékűek azok az ábrák, melyeken egy-egy patikaenteriőrt s a patikus figuráját láthatjuk. A XVII. századtól mind gyakrabban megjelenő gyógyszerkönyvek címlapján többnyire a gyógyszerészettel ösz- szefüggő allegorikus jelenetek és figurák láthatók. E díszes, néha túlzsúfolt címlap-metszetek sorából kiemelkedik a Pharmacopoeia Augustana (Augsburg, 1613) arányos kompozíció jú, finom kivitelű címlapja, Lucas Kilian (1579—1637) rézmetszete. (A bemutatott képek a Semmelweis Orvos- történeti Könyvtárban található művekből származnak.) SZLATKY MÁRIA T. Maifi: II barbiere (Nápoly, 1626) B. Eustachio művének 1552-ben készült metszete Fametszet H Brunschwig művéből (Augsburg. 1497) £>0badgÄ (Ospänct.ik.1 parafam.!. 00 parti! jrM. 0» faraik.!. éepcrroítiffit!, 0tta ţaiie^n S5p9B(5tto.T«t 0®ft«Bk. i, ©Miamiin * * _ ßtcore.n' *orut> gam.!, föino! asM.i. ©dtabibüi Mníuknbrci üfúráfocrc.4. / eatcüNtai« / Csiuuííubre.!. 5
