Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 2. szám
Zsolnay-gyár, Csihalek Ferenc: Palack, 1900-1910 Camille Tutré de Varreux (,,De Vez"): Díszkehely, 1900 Pantocsek Leó: Kancsó, 1870 k. • • Az üveg történeti fejlődését két alapvető stílus: a kristály és a fúvott üveg stílus váltakozása jellemzi. A kristály stílus legfontosabb alkalmazott technikája a metszés és a vésés, így az üvegen a kristály tulajdonságai jutnak érvényre. Ez a technika az üveg szilárd, statikus, tömbszerű jellegét hangsúlyozza. A fúvott üveg stílus pedig az üveg képlékeny, könnyen alakítható jellegét fejezi ki. A metszett és fúvott üveg két tulajdonságának összeegyeztetését, együttes, egy alkotáson való kifejezését először a szecesszió üvegművészei oldották meg. Az üveg fúvósa, majd metszéssel, véséssel, üvegberakással, fémfóliákkal vagy más módon történő díszítése a már ismert üvegtechnikák újszerű egyesítését jelenti. Az új formák kialakítása részben hagyományos, részben attól erősen eltérő színkezeléssel párosul. Az üveg formai megoldásainál is érvényesül a szecesszió kettős, floreális és geometrizáló törekvése. A florea Iitás egyrészt a tárgy megformálásában, másrészt az alkalmazott dekorokban nyilvánul meg. A dekortervek gyakran tervezőik alapos botanikai ismereteit tükrözik, a kész alkotásokon többnyire jól felismerhető az ábrázolt növény vagy állat. A tárgyak megformálásában a keleti kultúrák iránti érdeklődés is megmutatkozik, például az amerikai Louis Comfort Tiffany vázái és díszüvegei a perzsa rózsavízhintő üvegek mintájára készültek. Ezek az úgynevezett ,,libanyak'' vázák. Az üvegek színezése általában naturális: a floreális, tájképi ábrázolásnak megfelelő, de gyakran független az ábrázolás tárgyától, és csak dekorativitásra törekszik. A francia Emile Gallé színkompozíciói gyakran határozott jelentés hordozói. Az általa tervezett sorozatainál, mint a Vases Noir-nál is, a művészi mondanivaló érvényesülését a színek hatása eredményezi. A szecesszió tervezőegyéniségei nemcsak az üvegtervezésben alkottak maradandót. Tiffany teljes enteriőröket, Gallé bútorokat, kerámiát, René Lalique ékszereket, érméket, könyveket, bőrdekorációkat is tervezett. A sokoldalú, átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező tervező az eddiginél nagyobb részt követel magának a termelés irányításában. A gyárak kísérleti műhelyeket létesítettek, ahol a tervezők a tömeggyártás előtt először kipróbálták terveiket. 6