Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 1. szám
szelídül a dacos fiatal költő. Bár a homlokba hulló laza hajtincs, a komor tekintet kissé bohémes, érzelmi indulatokkal teljes kifejezést kölcsönöz az arcnak, a formák, a szem, az arc kereksége, az ajkak életteli duzzadtsága oldják a belső indulati töltés és a külső megjelenés közti feszültséget. A háromszög alakban kihajtott fehér inggallér „frissíti” az arcot, kiemeli a sötét háttérből. Budapesten készült Pérely Imre rajza is 1925 nyarán. A költő a Megfáradt ember című versét írta a rajz alá. Talán nem véletlenül. Csöndes, befelé forduló arcot mutat Pérely rajza. „Harmattá vált bennem a gond és a teher" — rímel rá a versből József Attila sora. A húszas évek közepén külföldi tanulmányútra, Bécsbe és Párizsba indul a költő. A párizsi évek egyik szemtanúja Gráber Margit festőművész. Férjével, Perlrott Csaba Vilmossal gyakran látták vendégül József Attilát párizsi műtermükben. Gráber modell után festette meg a költőt 1927 tavaszán, de később többször átfestette a képet. Emlékezete szerint nagyon tehetségesnek tartották Attilát, de „zseniálisnak" nem. Csendes ünnepélyesség és halk rezignáció hatja át a képet, ellentétben Korda Vince szintén ez- időben készült, magabiztos, élénk színekkel festett portréjával. Erről írta József Attila József Jolánnak 1927 márciusában: „Korda Vince fest most különben, a kép gyönyörűnek ígérkezik, de nem én (érzésem szerint) hanem egy megdöbbentően szuggesztív félhülye van a vásznon eddig. S az a rémes, hogy Magyar László karikatúrája nagyon hasonlít hozzám." Korda Vincével és Janovits Andrással, aki szintén lerajzolta József Attilát, feledhetetlen napokat tölt egy délfranciaországi tengerparti falucskában. Életének derűs napjai ezek. Ez tükröződik ezeken a műveken. Évődő barátságuk egymás parodi- zálására is kitűnő lehetőséget teremt. „Vince képein okos önbírálattal megpróbálta, hogy őt magát velem összeolvassza. S így a kép most egy zseniális hülyét ábrázol” - írja József Attila egy másik levelében, megvilágítván a görbe tükör mindkét oldalát. Nem tudjuk, szívesen ült-e modellt József Attila, vagy különösebben kedvére lett volna, hogy személyét megörökítsék. Egy esetben biztos, hogy „önként" vállalta torzképe elkészültét. Gedő Lipót, a kor egyik jeles karikaturistája rajzolta le őt 1931-ben, a Japán kóvéházban. József Attila aláírásával hitelesítette a képet, ami bekeretezve ott lógott a kávéház egyik szögletének oszlopán. Hosszú nyakával, gyanakvó tekintetével a költő évekig szemmel tarthatta még önmagát és asztal- társaságát. MACHT ILONA Janovits András rajza Gedő Lipót karikatúrája 37
