Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 1. szám
Gyenes Gitta portréja Pérely Imre rajza Gráber Margit portréja A karikatúra műfajáról azt tartják, hogy a lényeg megragadásának legközvetlenebb rajzi formája. A karikaturista a külső-belső vonások legjellemzőbbjét igyekszik hangsúlyozni, így tart görbe tükröt modellje elé, mely készítője emberismeretéről és látásmódjáról legalább annyit árul el, mint a karikatúra tárgyáról. A kortárs művészek egyidejű József Attila ábrázolásai igazolják mindezt. A költő arcvonásai és karakterének belső vonásai egyaránt megelevenednek ezeken a műveken. A görbe tükör egyik oldalát a rajzolóművész tartja, a másikon a költő pillant a tükörbe. József Attila nélkül nem születtek volna meg ezek az alkotások. ö hívta életre, ő „provokálta" őket. A karikaturista támad, művével célba veszi az ember gyenge pontjait, s kíméletlen erővel leplezi le lényegi vonásait. Juhász Gyula nagyon szeretett rajzolni. Főleg emberi fejeket ragadott meg gyors vonásokkal, sokszor fantasztikus torzképeket hívott életre. „Ha nem is a torzonborz arcok, de a hozzáírt megjegyzések annyi humorérzékről tanúskodnak, hogy joggal megirigyelhetné igen sok hivatásos humorista” — írta róla Magyar László, a neves karikaturista. Az eddig ismeretlen szerzőjűnek tartott rajzon az „Attila, Ibsen ostora" felirat olvasható. A rajz és az aláírás is Juhász Gyula kezemun- kája. Az egyenes vonalakkal megrajzolt hajkoszorú, mint megannyi apró tüske, mered a világra. Arcán önelégült, széles mosoly. Magyar László is megrajzolta a maga torzonborz Attiláját, ördögi szemöldökkel, kunkorodó orral, duz- zadt-dacos felsőajakkal ábrázolta, pontosan olyannak, amilyen a „vérig sértett" diákköltő lehetett, akit az akkori Makói Újság szerkesztőjeként visszautasított. Espersit János, a költő atyai jóbarátja ugyanis így fordult Magyar Lászlóhoz: „Arra szeretnélek megkérni, öcsém ..., hogy dobd ki kíméletlenül ezt az Attila gyereket, ha legközelebb megint verseket hozna az újságnak. A fejébe szállt a dicsőség, nem akar az Istennek sem tanulni, nem készül a vizsgára. Azt mondja, hogy neki már nem kell az iskola, mert hát beérkezett költő . . . Hiába ma- gyarázgatom neki, hogy azért le kell raknia az érettségit. Nem hallgat az okos szóra.” A szerkesztő élt is a reá ruházott hatalommal. Amikor Attilát „kidobta”, a hatás sem maradt el. „összeráncolt szemöldöke alól sötéten nézett rám. Kerek gyermekarca elsápadt. Néhány pillanatnyi tétovázás után sar- konfordult, és szó nélkül otthagyott " - emlékezik vissza Magyar László. A Szépség koldusával költői rangra emelkedett diák Pesten is hamar bekerül az irodalmi életbe. 1924 nyarán ismerkedik meg Gyenes Gitta festőnővel, akihez kölcsönös vonzalom és barátság fűzi. Gyenes Gitta portréján lányos szépséggé Juhász Gyula karikatúrája 3 A
