Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 4. szám
„Engem □ szemlén alkalmatlannak találtak (gyengeség), igaz is — testemnek súlya 45 kiló, ezzel ugyan bajos volna felpakkolva nagy meneteléseket és előre (vagy hátra?) futásokat véghezvinni. Még komponálásra is ráértem, illetve képes voltam: úgy látszik, hogy a modern háborúban nem hallgatnak a Múzsák.” E sorokat Bartók Béla 1915 májusában intézi tudós román barátjához, és erdélyi népdalgyűjtő útjainak osztályosához, loan Busitiához. A levél két fontos életrajzi adalékot tartalmaz. A fogalmazás csendes iróniája nem hagy kétséget afelől, hogy Bartók szívesen marad kívül a háború „hazaffyas" buzgólkodásain. Qe jelentős a másik utalás is, amely a készülő mű komponálására vonatkozik. Bartók ugyanis akkor már három esztendeje tüntet magára rótt zeneszerzői szilenciumával. A századfordulóval berobbanó fiatal zseni, aki Kodály Zoltánnal együtt hét- mérföldes léptekkel érte be a modern Európa zenei élvonalát, 1912- ben, 32 évesen- úgy dönt, hogy visz- szavonul minden nyilvános szerzői szerepléstől, és energiáját tudományos népzene-kutatói munkásságának szenteli. Az okok sokrétűek. A leglényegesebb az a fal, amelyet a hivatalos zenei élet potentátjai emeltek Bartók elé. A kortársi zene istá- polására alapított Új Magyar Zenei Egyesület, amelynek irányításábqn vezető szerepet vállalt, néhány félszeg próbálkozás után, a közönség közönye miatt hamvába halt. Bartók abba is belefásult, hogy szakadatlan turnézással a külhoni koncerttermek bennfenteseinél keressen megértést. Különös keserűséggel tölti el operájának, A kékszakállú herceg várának hányattatása. Bartók 1911-ben, a Lipótvárosi Kaszinó pályázatára nyújtotta be a partitúrát. Az első alkotókorszak nagyszabású, terjedelmében is legjelentősebb kompozíciója a zeneszerző dédelgetett műve. Az első Bartók-mű, amely a legtökéletesebb hangszeren, az énekhangon szólal meg. Az első Bartók-mű, amely nem a koncertpódiumok exkluzivitását, hanem a színház tömegnyilvánosságát keresi. A legelső azok sorában is, amelyek mesteri tökéllyel ötvözik a példaképpé emelt ősi hagyományt a modern művészet újító szándékaival. E törekvés találkozik a szövegíró Balázs Béláéval. Bartók tökéletes biztonsággal és ízléssel tájékozódik kora művészi áramlataiban. Jól látja Berény Róbert: Bartók Béla (New York, magántulajdon) 3
