Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 4. szám
szék, tudósok ételekről és borokról alkotott véleményével. E műben adta meg a rómaiak és a környező népek legjobb borainak jegyzékét is. Ezek általában nehéz, erős borok voltak,.és többnyire víz nélkül fogyasztották. Az ugyancsak a II. századi Pau- szaniasz görög író tízkötetes munkájában írja le Görögország egyes vidékeinek nevezetességeit. Megemlíti, hogy a görögök Naupliá- ban szobrot emeltek egy szamárnak, mert hálásak azért, hogy a szamár tanította meg őket a szőlőmetszésre: megfigyelték ugyanis, hogy azok a tőkék, melyek hajtásait lelegelte, sokkal erőteljesebb vesszőket és egészségesebb, nagyobb fürtöket neveltek. Magyarországon a római szőlőkultúrának számos emléke maradt meg. így például a Balaton közelében, Balácapusztán római villát tártak fel az ásatások során: a falakon megmaradt freskók szüreti jeleneteket ábrázolnak. A soproni határban egy római kori boroshordót és egy szőlőfürtökkel díszített síremléket találtak. Hazánkban a szőlőművelést több, mint 2000 éve ismerik. A rómaiak idején Pannóniában a domboldalakon telepítettek szőlőt, de ismerték a szőlőt és a bort az itt élt népek is. A honfoglaló magyarok bizonyára ismerősként üdvözölték a szőlőt és a bort, mellyel még a Kaukázusban megismerkedhettek. 1241-ben a tatárok Hegyalja lakosságát kiirtották, a szőlőket megsemmisítették. IV. Béla király a tatárjárás után francia szőlőtelepeseket hívott be, ennek emlékei Bodrogolaszi és Olaszliszka helységek. Pais Dezső szerint a XI—XII. században beérkező franciákat nevezték olaszoknak. Többek között a furmint is franciavallon elnevezésre utal: az ókori Formiae nevű helység nevéből. A bakator a bacca d’oro (aranybogyó) olasz szóból ered, a XVII. században kerülhetett hazánkba — állapítja meg dr. Hoffer András. A tokaji aszú neve — tudomásunk szerint — legelőször az 1685. évi LXXII. sz. törvénycikkben szerepel. A tokaji bor aranyszínére való utalás onnan ered, hogy Paracelzus (1493—1541) svájci orvostudós utazásai közben Tokajban is járt, és az itt ivott borról kijelentette, hogy „ezek vesszőiben arany van, ezért a bor is aranytartalmú, amit topázszíne is elárul.” Sok történelmi adatunk van a tokaji borral kapcsolatban. Mária Terézia nem szerette a bort. De amikor egyszer háziorvosa bort itatott vele, annyira megkedvelte, hogy attól fogva az udvari költségvetésben is szerepelt a tokaji bor. Az erdélyi fejedelmek idejében Lengyelország volt egyik legnagyobb borvásárlónk, főleg a tokaji borokat kedvelték. Goethe és Voltaire is szívesen itta a tokajit, Voltaire-t versírásra is ihlette: Tokaj arany nektárja, mely csiklandva száll az agyba fel, s hord tüzet magába, melytül az elme szikrát szórva pezsdül, mint sistergő bor az üveg falán. (Móra Ferenc fordítása) A tokaji bor eredetéről csak azt tudjuk, hogy 1650-ben készített először ilyen különleges bort Szepsi Laczkó Máté református prédikátor, majd Lórántffy Zsuzsannának, I. Rákóczi Ferenc feleségének ajándékozta. 1635-ben a sárospataki Rákóczi-várban hét hordó aszúbort vettek leltárba, tehát ebben az időben már rendszeresen fogyasztották. A tállyai bort is ismerték külföldön. Mária Terézia ilyen bort küldött ajándékba XIV. Benedek pápának, aki azt mondta: „áldott legyen az a föld, mely téged termett, áldott az az asszony, aki téged küldött és áldott legyek én, aki téged iszlak.” II. Rákóczi Ferenc 1705-ben Szé- csénybe hívta össze az országgyűlést, és utána megvendégelte a küldötteket: 326 fogást tálaltatott fel, a köznép számára pedig ökröket süttetett, és a főtéren ki-ki annyi jó bort meríthetett, ameny- nyit akart. A tridenti zsinat (1562) alkalmával Draskovics György pécsi püspök képviselte Magyarországot mint hegyaljai szőlőbirtokos, és tállyai borral kínálta meg III. Gyula pápát, aki elragadtatással mondta, hogy „ez a bor való a pápai asztalra!” A francia udvarban is szívesen itták a tokaji bort, és az aszút „a királyok bora, a borok királya” címmel illették. Azóta is mindenütt így nevezik, ahol fogyasztják. A magyar patikákban is, de külföldön is árusí- toták az aszúbort, mint gyógyhatású italt „Vinum tokayense passum” címkével. A tokaji aszún kívül Somlón és Badacsonyban is készítenek jó minőségű aszúbort. A németországi, rajnai aszúborok azonban nem érik el a tokaji aszú minőségét, színvonalát. Több más magyar borvidék is ismert kiváló boráról. A badacsonyi, szekszárdi, somlói, egri, balatonfüredi, csopaki, soproni, villányi, mecsekvidéki borok a világ- versenyeken mindenkor az elsők között szerepelnek, és rendszerint elnyerik a kitűzött díjak többségét. A szürkebarát egyik legjobb nemesborunk. Ügy mondják, tűz és méz keveréke. A szürkebarát név onnan ered, hogy a XIV. századtól kezdve így nevezték a ferencesrendi szerzetesek azon csoportját, mely 1370 táján érkezett hozzánk Boszniából, és híres volt gyógyító tevékenységéről. Gyógyfüveket használtak borok és szeszesitalok ízesítésére. Az itt készült bort „szürkebarátnak” nevezték el a ferencesrendiekről, és ezt a nevet kapta évszázadokkal később ez a fajta badacsonyi bor is. RUDNAY JÁNOS 41
