Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)

1980 / 4. szám

Radnóti és Fanni Molnár Ferenc Liliomának főszerepében, 1937

pen? Igen, az emelvényen. De lent még az első széksorok is foghíjasak. Középen pedig, a színpadon, Babits és Móricz között az őket elválasztó s összetartó űr: Ady kihagyott helye.

Minden fénykép irodalomtörténeti forrás is. Kit, miben, mivel, hol, kivel fényképeztek? S kit kivel soha? Műtermi felvételek és amatőrképek közvetítette megannyi jel: beállítások, és önkéntelen gesztusok, kellékek és az élet díszletei, szövetségesek és alkalmi társak. Nem fejt- hejük meg valamennyit. Mégis meg kell kísérelnünk minél több adatot és minél több benyomást kapni az irodalmi fényképektől, hogy egyetlen nagy alkotó se kerülhessen többé sematikus skatulyába.

Az irodalomtörténeti kutatáshoz hozzájáruló ikonográfiái munkák azért is rendkívül jelentősek, mert a földolgozást végzőnek nem áll rendelkezésére olyan kézikönyv, mely az anyag fotótörténeti, szakmai rendezését megkönnyíthetné. Ha például egy képet a szignetten műterme címét is közlő fényképészmester készített, s a cég működési idejét ismerjük, könnyebb az egyes képeket datálni. A magyar fotótörténet azonban egyelőre az adatgyűjtésnél tart, így a folyamat megfordul: az iknográfus munkájával egyszersmind a magyar fényképezés történetét is írja. Az irodalmi fotóOsváf Ernő 1910 k. (Máté Olga felv.)

Babits Mihály és Török Sophie (Székely Aladár felv.) anyag feldolgozása, írói és fotográfusi hagyatékok felmérése során fény kerül olyan fontos kapcsolatokra is, amelyek a magyar fotóművészeket a társadalom rétegeihez, kivált irodalmi körökhöz fűzték. Nincs a magyar fényképezésnek olyan korszaka, amelyet ne dokumentálna a Petőfi Irodalmi Múzeum anyaga. Gyűjtjük és őrizzük az irodalmi hagyatékok valamennyi fényképét: rokonokét, ismerősökét, helyszínekét stb. így alkalmunk nyílik felismerni egyes fotóművészek stílusát, érdeklődési körét, kapcsolat- rendszerét. A múlt század biztos kezű mesterei (Simonyi, Schrecker, Barabás, Koller, Strelisky, Erdélyi stb.) után századunkban néhány nagy egyéniség programszerűen is készítetett íróportrékat. Székely Aladár szövetségét a Nyugat első nemzedékével már világosan látjuk. Rónai Dénes programja a harmincas évek elején ugyancsak világos. De módunk van felfigyelni Máté Olga, Wächter Klára, Pécsi József, Vadas Ernő, Escher Károly, Bojár Sándor, Martsa Alajos és kortársaik produkcióira is.

Abban a reményben gondozzuk nagyjaink fényképhagyatékát — ennek egy részét mi is előző generációktól örököltük —, hogy a következő nemzedékek még többet „olvasnak ki" a magyar irodalom egyre bővülő fényképalbumából.

W. SOMOGYI ÁGNES

Jókainé Nagy Bella szerepképe

9^