Múzsák - Múzeumi Magazin 1980 (Budapest, 1980)
1980 / 4. szám
(például a Leveles csendéletet). Több megbízást kap falfestmények készítésére. Ezek az igazi feladatok Léger számára, hisz elvét, a tér színnel való alakítását így valósíthatja meg maradéktalanul. Az ő munkája a brüsszeli képzőművészeti kiállimára. Ezidötájt barátkozik össze a La Ruche (Méhkas) festötanyán dolgozó művészekkel, köztük Cha- gall-lal, Delaunay-val, Apollinaire- rel, Max Jacobbai. Az 1907-es Cézanne-kiállítás katalógusában szerepelt Cézanne Émile Bernard-hoz irt 1904-es levele, amelyben a festő elmondja, hogy a természetet a henger, a gömb és a kúp eszközeivel kell értelmezni. Léger, aki nem sokkal ezután már a kubista Picasso és Braque barátja, maradéktalanul magáévá teszi ezt az elvet. Ilyen alapon építi fel 1910-ben festett Aktok az erdőben cimü képét, és még ez évben közös kiállítást rendez Picassoval és Braque-kal, mindannyiuk támogatója, Kahnweiler galériájában. Az 1910-es évek elején új kifejezés- módot keresve közel kerül a végletes absztrakcióhoz. De mint Kékruhás nö cimü képe is bizonyítja, az eredeti látási tapasztalattól sosem szakadt el, mindig a vizuális élményből indult ki. Visszatérését a realizmushoz világ- háborús élményeinek köszönheti. 1914-ben vonult be utászként, és az argonne-i hadjáratban vett részt. „Hirtelen, a legcsekélyebb törés nélkül, az egész francia néppel azonos szinten találom magam. Utász bajtársaim bányászok, tengerészek, fém- és famunkások voltak. Bennük fedeztem fel a francia népet. Egyszer valósággal elvakitott egy 75 milliméteres tábori ágyú csillogó csöve, mely fedetlenül állott a tüzö napsütésben: fényvarázs a fehér ércen. Ez elég volt ahhoz, hogy elfeledtesse velem az 1912— 13-as évek absztrakt festészetét.” Visszaemlékezését azonban nem kell egészen szó szerint értenünk, hiszen még a húszas években is a tizes évek absztrakt stílusában fest képeket, sőt ismerjük több késői absztrakt csendéletét. Festészetének 1917-tel kezdődő második szakaszában motívumai az ipari civilizáció tárgyai és az azokat megteremtő munkások. Hatalmas síkokból, egyszínű felületekből építi képeit. Az eredeti látványtól független vezérelvek szerint szerkeszti meg kompozícióit. 1920-ig elsősorban a tárgyi világ elemeit használja fel ehhez, majd az óriási épülettömegek és gépalkatrészek mellett megjelenik az ember is. 1924-től gyönyörű csendéleteket fest Kékruhás nö, 1912 HENGER A normandiai származású Fernand Léger 1900-ban, 19 éves korában érkezett Párizsba, ahol először rajzolóként dolgozott egy építész mellett. A katonai szolgálat után az Iparművészeti Főiskola hallgatója lesz, és rövid ideig a Képzőművészeti Főiskolára is bejár. Közben fényképészretusörként is dolgozik és természetesen fest. Rövid ideig az impresszionizmus, majd a fauve- ok hatása alá kerül, de az igazán nagy élményt Paul Cézanne 1907- es életmű-kiállítása jelenti szá24
