Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 1. szám
Annak nyomán, hogy 711-ben pár ezer főnyi arab sereg a vezérükről azóta is Tarik sziklájának, Gibraltárnak nevezett szoroson átkelt Afrikából Európába, átrajzolódott szinte az egész Ibériaifélsziget térképe. Az új hit, az iszlám zászlaja alatt vonuló csapatok nyomában új arculatú városok keletkeztek, mecsetek, fürdők épültek. A városokat Marokkóból, Szíriából, de még a távoli Jemenből is érkező telepesek irányították, a termékeny andalúziai völgyeket pedig a mohamedán hitre nem régen áttért észak-afrikai berberek vették művelés alá. A telepesek ezen a tájon ismeretlen növények magvait vetették a talajba és munkájuk nyomón rizsföldek, gyapotültetvények, narancs- és citromligetek hoztak bőséges termést. Ebben a korban terjedtek el a szívós, a keskeny hegyi ösvényeken is biztonsággal közlekedő öszvérek, amelyek ma is fontos szerepet játszanak a dél-spanyolországi települések életében. A fanatikus arab seregek nyolc év alatt uralmuk alá hajtották szinte az egész félszigetet, előretörésüknek csak az északi hegyvidékek erdős szurdokai és a Pireneusok bástyafala parancsolt megálljt. Amit nyolc év olatt meghódítottak, azt nyolc évszázadon át védelmezték: az utolsó spanyolországi arab birtok: Granada és környéke 1492- ben hódolt meg a katolikus királyok, Kasztíliai A városfalak mentén Puente Nuovo Izabella és Aragóniái Ferdinánd csapatai előtt. A visszahódítást elősegítette az arab törzsek közötti széthúzás - az arab uralom alatt álló területek a .XI. században mintegy húsz hercegségre, taifára estek szét. A dél-andalúziai Sierra Ber- meja északi medencéit egyesítő taifa központja volt Ronda városa, Spanyolország talán legkülönlegesebb fekvésű települése. A Rondai medence vizeit egyesítő Guadalevin folyó völgyét - mint egy amfiteátrum körbefutó nézőtere - kopár, vöröses színű mészkővonulat keretezi. A meredek hegyoldalból a katlan keleti peremén síkká szelídülő párkány nyúlik a völgy fölé. Durva szemcséjű anyagát 200 méter mély, függőleges falú szurdokkal fűrészelte ketté a bevágódó Guadalevin. Az így létrejött, meredek falakkal övezett, magányos szirten települt meg a római korban Arunda, majd később az arab Ronda. A szurdok bejárata előtt, ahol a sziklák lealacsonyodnak, és meredeken lejtő utak ereszkednek a folyó mellé, vertek hidat és teremtettek átkelést a szirten épült városhoz a rómaiak. Az alapjain épült, félkörívvel a törmelékes meder fölé magasodó középkori hidat ma is Puente Romanónak nevezik. Néhány méterrel feljebb díszes kapu vezet a Puente Arabe, az Arab-híd mellvédjére. Az Arab-híd íve a Tojónak, levágásnak nevezett szurdok kezdetét íveli át. A Guadalevin délidőben is félhomályos szurdoka fölött MAGASAN A SZ 42
