Múzsák - Múzeumi Magazin 1979 (Budapest, 1979)
1979 / 1. szám
'«SEPHINT© ötven esztendővel ezelőtt, ,1929. április 4-én egy fáradt öregember hunyta le örökre szemét: Kari Benz, a gépkocsitechnika és az autóipar egyik úttörője. Neve egy évszázada, 1879-ben bukkant fel, mint az akkor még születőben levő belsőégésű motor egyik tervezőjéé. Eleinte családján és szükebb baráti körén kívül még kevesen tudtak a 35 esztendős tervező próbálkozásairól. Amikor 1879. szilveszterén Benz első sikerült motorja kattogni kezdett, maga sem sejtette, hogy próbálkozásai hova vezetnek. Karl Benz 1844-ben látta meg a napvilágot Mannheimben. Apja mozdonyvezető volt — talán ez is hozzájárult műszaki érdeklődésének kibontakozásához -, de korán elhunyt, és a Benz csalód meglehetősen szűkös körülmények között élt. Ezért, bár kiváló konstruktőri tehetsége haSZÜLETÉSE marosan kitűnt, a műszaki főiskola elvégzéséről szó sem lehetett. Gimnáziumot, utána politechnikumot végzett, és lakatosként, majd műszaki rajzolóként helyezkedett el. Felesége hozományából 1872-ben saját műhelyt nyitott. Kezdetben Benz sokféle géppel kísérletezett: készített - maga szerkesztette hajlítógépén - építkezésekhez bádogísöveket, foglalkozott korának nagy szenzációjával, a telefonnal, tervezett dohánypréselő gépet. Érvényesülését azonban minduntalan visszavetette az Európán végigsöprő gazdasági válság. Végül is figyelme az akkoriban még újdonságnak számító belsőégésű motorokra terelődött. Benz honfitársa, August Nicolaus Otto érdeme, hogy a benzinnel vagy petróleummal üzemeltetett robbanómotor az 1860-as évektől mindinkább tért Benz és Társa prospektusa A Benz-Velo
