Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
s aki pártfogolta a művelődést is. Sárvárott jutott hadnagyi ranghoz 1597-ben a krónikás Wathay Ferenc, és ott működött evangélikus prédikátorként Magyari István. Magyari 1602-ben jelentette meg politikai és vallási vitairatát, „Az országokban való soc romlásoknac okairól” címen, amelynek megírását Erdősi Sylvester latin-magyar nyelvtana nevezetes példamondatának szellemében indokolja: „legfő oka ... az mi édes hazánkhoz és nemzetségemhöz való szeretetem". Az „Author költségével” kinyomtatott vitairatra a katolikus táborból maga Pázmány Péter válaszolt. A hitvita során - szinte mellékesen — alakult, csiszolódott, finomodott a nyelv is. A „fekete bég” mégis elsősorban katona volt. Haditetteit, a tizenötéves háború csatáit unokája, az országbíró Nádasdy Ferenc örökítette meg az egyre szépülő vár díszterme falfestményein. A magát HRM betűkkel jelző festő Pápa és Tata várának visszavételét, a Győr, a Fehérvár és a Buda alatt vívott csatákat, a sziszeki ütközetet festette meg a stukkókkal díszített terem boltozatán és mennyezetén. Horkanó paripák, összeakaszkodó fegyverek, menekülő törökök érzékeltetik a „fekete bég” csatáinak korszakát. Az országbíró Nádasdy Ferenc már az új ellenség, a magyar alkotmányos jogokat semmibevevő Lipót császár ellen viaskodik. Az ellentmondásos jellemű — előbb evangélikus, majd katolikus, a Wesselényi-összeesküvésben résztvevő főúr alakította mai formájára Sárvár erődítményét, kapcsolta a zömök, erőt sugárzó kaputornyot a várfalak rendszeréhez. Ö volt az utolsó Nádasdy, aki Sárvárt birtokolta. A császár Zrínyi Péterrel és Frangepán Ferenccel együtt letartóztatta, birtokait elkobozta, és 1671. április 30-án a bécsi városházán kivégeztette. A sárvári várkapun pedig fegyveresek kíséretében gördültek ki a Nádasdy-vagyonnal megrakott szekerek, hogy Bécsbe érve 4 milliós kinccsel gazdagítsák Lipót császár kincstárát. A Nádasdyak után Sárvárról már ritkábban jegyeztek fel érdemlegeset a krónikák. A magyarországi késő barokk jelentős mestere, Dorffmeister István 1769-ben a díszterem régebben kárpittal burkolt falain megfestette az ószövetségi eseményeket ábrázoló freskósorozatát. Az 1800-as évek elején az új urak, a bajor hercegek kertésze, Nábicht Antal megvetette a ma is Európa, Ázsia, Amerika növényeivel zöldellő arborétum alapjait. 1884-ben, Erdősi Sylvester kései utódaként Sárvárott tanított Gárdonyi Géza is. A múlt század végén iparosodni kezdett a város. 1919-ben az elsők között itt vették birtokukba az uradalmi földeket a parasztok. A legutóbbi három évtized jelentős ipari és kulturális központtá fejlesztette Sárvárt. Tíz éve nyilvánították másodszor várossá. 1978. augusztus 20-a emlékezetes napot jelez a város és a vár történetében. A hosszú évek gondos munkájával újjáépített Nádasdy vár ettől kezdve ismét a műveltség erődje: otthona a művelődési központnak s a felújított múzeumnak. NEMERKÉNYI ANTAL 4 HÁROMEZER ÉVES BRONZ EDÉNYEK A .Cimeliotheca Musei Na- űonalis Hungarici”-t, a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának legelső, 1825-ban nyomtatott leltárkönyvet lapozgatva olvashatjuk, hogy Bónis Sámuel a tiszanagyfa- lusi kertjében talált bronzlelet több tárgyát, többek között egy „nagy bronz edényt" mint amilyent „tűzhelyen víz melegítésére használnak”, jutatott a Múzeumba. Törött, erősen Csésze
