Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
A Nádasdy-vár részre szakadt országban: „Amikor a háború pusztításai a szomszédos területen eltörlik a tudományt" - ahogy a humanista Melanchton Fülöp írta egy levelében. A hitújítást támogató Ná- dasdy Tamás sárvári udvarát költők, prédikátorok, fordítók, iskolamesterek mondhatták rövi- debb hosszabb időre otthonuknak. „Ides az hazának szerelme" olvashatjuk egyikük művében, s ez a mondat illik valamennyiük munkásságára. A humanizmus eszméit Bologna és Róma egyetemein megismerő Nádasdy Tamás elemi iskolát alapított Sárvárott, s mesterévé a wittenbergi egyetemet megjárt Sylvester Jánost tette. Bologna és Wittenberg, a humanizmus és a reformáció eszméi vezérlik tevékenységüket s „az hazának szerelme". A mesterséget Krakkóban elsajátító Abády Benedek vezetésével 1536-ban nyomda kezdi meg működését. Az újszigeti nyomdát - díszes borítója tanúsága szerint - 1539. júniusának 14. napján hagyta el Sylvester János latinmagyar nyelvtana és két évre rá, 1541-ben itt készült el az első magyar nyelvű könyv, az ugyancsak Sylvester fordította Újszövetség. A XVIII, századi nyelvújítás idején egy Erdősi elő- nevű iskolamester a műve elé fűzött verses ajánlásban tudtul adja: „Az ki Sidóul és Görögül és vígre Diákul / szól vala ríghen, szól néked az itt Magárul." Erdősi Sylvesteren kívül Sárvárott tanított a reformáció egyik első magyarországi terjesztője, a „magyar Luther"-ként tisztelt Dévai Bíró Mátyás, és a sárvári Nádasdy-várban talált új otthonra a török elleni harcok dalnoka, Tinódi Lantos Sebestyén. A végvári harcokat megéneklő lant itt hallgatott el: 1556. januárjában, a ma Sárvárhoz tartozó Sári község temploma közelében temették el a költőt. A művészetek mecénása áldozott a vár erősítésére is: német és itáliai mesterek dolgoztak a palánkok javításán. A várépítést Nádasdy Tamás fia, a törökverő Nádasdy Ferenc folytatta, akit a törökök „fekete bég" néven emlegettek, 3
