Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
AZ OLIMPIKON ÉPÍTÉSZ H ajós Alfréd nevét 1896-ban ismerte meg a világ, amikor Athénben az első újkori olimpiai játékokon a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert. Az első magyar olimpiai bajnok ekkor még műegyetemi hallgató volt: az első évet végezte az építészeti szakon. Oklevelét 1899-ben szerezte meg, utána Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott, de rövidesen önálló építészi tevékenységbe fogott. Több tervpályázaton vett részt (Villányi János építésszel közösen) és sikereket aratott, például a Balassagyarmati Törvénykező épületre (1908), a Borsod megyei Takarékpénztár miskolci székházára (1909), a Magyar Folyam- és Tenger- hajózási Rt. budapesti székházára (1910), a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara Székházára és bérházára (1911) benyújtott pályamunkáival. Több középületet emelt a fővárosban és vidéken, így a debreceni Arany Bika szállót, a lőcsei gimnáziumot, a szegedi Gyógypedagógiai Intézetet, Budapesten a Református Egyház zsinatának épületét és a Magyar Mezőgazdák Szövet- keztének székházát. Nevéhez fűződik a Munkácsy utcai vendégház (Boarding-house) felépítése is. Az egyszerű, tiszta formák és nemes anyagok felhasználásával emelt, a környezetbe harmonikusan illeszkedő épület ma is korszerű. Egy tehetséges, lelkes, újat kereső építészcsoport keze nyomán 1931-ben, a pasaréti Napraforgó utcában kísérleti kislakásos lakótelep épült. A jelentős építészeket magába foglaló csoportban találjuk Hajós Alfréd nevét is. Ö tervezte a 17. számú telekre az egyszerű homlokzatú, szolid megformálású családi házat, nagy teraszokkal, a homlokzaton megmutatkozó íves lépcsőhózzal. Hajós épülete szervesen illeszkedik az együttesbe, amely ma már műemléki védettség alatt áll. A versenyszerű sportolást Hajós az athéni sikerek után hamarosan abbahagyta, érdeklődése és munkája azonban továbbra is szorosan kötődött a sporthoz. A század első évtizedében sportújságírással is foglalkozott, az 1924-es párizsi olimpia úgynevezett szellemi versenyére pedig stadiontervet küldött. Ezzel második helyezést ért el. (Az első díjat nem adták ki.) Ugyanebben az évben itthon, a Megyeri úton már fel is építette az első vasbeton-lelátós, 30 000 nézőt befogadó, korszerű sporttelepet. Hajós Alfréd nevét elsősorban sportépületei, kiváltképpen a Nemzeti Sportuszoda építésével tette maradandóvá a magyar építészet történetében. A Nemzeti Sportuszoda építésének gondolata már a Tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt felmerült, bukása utón azonban sok, az építészet terén is forradalmi jelentőségű elgondolással, tervvel együtt lekerült a napirendről. A fedett sportuszoda létrehozását azonban a magyar úszósport fejlődése mégiscsak szükségessé tette. A Magyar Mérnök és Építészegylet 1928-ban pályázatot írt ki egy, a Margit-szigeten felépítendő Nemied Űszóstadion tervezésére. A tervpályázaton a legjobb magyar építészek vettek részt és született is több kitűnő terv. A legjobbnak azonban Hajós Alfréd pályamunkája bizonyult. Ö nyerte el az első díjat és egyben a megbízást a kiviteli tervek elkészítésére. A feladat hatalmas volt, és az egykori olimpiai bajnok nagy hozzáértéssel, szeretettel látott hozzá, hogy a magyar úszósportnak otthont teremtsen. A tervezéskor az átlagosnál több szempontot kellett figyelembe venni. Nemcsak a fürdőzés, úszás, edzés és versenyzés követelményeit kellett kielégíteni, hanem lehetővé kellett tenni a versenyek nagy számú nézőközönsége befogadását is. Kevés építésznek adatott meg, hogy fővárosunk egyik legszebb helyére építhesse élete főművét. Hajós méltóan élt ezzel a lehetőséggel. Az egytengelyes szimmetriára komponált épület minden homlokzata más és más képet mutat, attól függően, hogy a Duna vizében tükröződik, a sziget évszázados fái ölelik körül, vagy a sportszerető közönséget hivatott fogadni tágas előcsarnokával, ünnepélyes, de mégis visszafogottan megformált, szép főbejáratával. A homlokzatokat az akkor divatos lilásbarna klinkertégla borítja, s finom pasztellszínével harmonikusan illeszkedik a környezetbe. A belső tér arányát a 18x33,3 méteres medence és az azt körbefogó tribünsor fölött feszülő, öt darab 31 méter fesztávolságú vasbeton ív formája és szerkezete határozza meg. E nagy tér megvilágítása is a lehető legtökéletesebb, a magasan elhelyezett ablakok minden irányból beengedik a nappali fényt, este pedig a jól tervezett mesterséges világítás teszi zavartalanul kellemessé a versenyek szemlélését. 1930. december 7-én, nemzetközi versennyel avatták fel az első magyar fedett uszodát. Az épületről a nemzetközi szaklapok is elismerően nyilatkoztak. 1938-ban a Csonka Ferenc tervezte nyitott versenyuszodával bővült az együttes. A nyitott rész a fedett uszoda északi frontjához kapcsolódik. Hajós Alfréd a Nemzeti Sportuszodán és az újpesti stadionon kívül több más sportlétesítményt is tervezett, például a miskolci, a pápai, a szegedi, a kaposvári, a balassagyarmati sporttelepet, a győri, a mátészalkai, az újpesti és pünkösdfürdői strandot, illetve sportuszodát. 1949-ben a Műegyetemen aranydiplomát kapott, 75. születésnapján pedig a Magyar Tanácsköztársasági Sport Érdemérem arany fokozatával tüntették ki. idős kora ellenére is aktívan dolgozott. Mint építész és mint ember, egész élete során a magyar sportélet felvirágoztatásán munkálkodott. Ő vetette fel a Népstadion megépítésének gondolatát is. A tervezésnél még szakértőként közreműködött, megvalósulását azonban már nem érhette meg. Most száz esztendeje, 1878. február 1-én született, és 1955. november 17-én távozott az élők sorából a magyar sportépítészetet magas fokon művelő építész, a modern sporttörténet első magyar olimpiai bajnoka. H. SIPOS EDIT
