Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata új művészeti könyveit ajánlja az olvasók szíves figyelmébe! Reich Károly: HITEM SZERINT 200,- Ft A munkásságának mintegy összegzését nyújtó kötetben a művész grafikai vallomást tesz gyermekkoráról, egykori környezetéről, rajzaiban mondja el, hogyan látja a világot. Solymár István: NAGY ISTVÁN 250,- Ft A székely festő életműve, szerepe hazai festészetünk történetében, egyszeri és utánozhatatlan művészete megérteti újrafelfedezésének fontosságát. Solymár István nagyszerű monográfiája, mely immár posztumusz kötet, egyben megemlékezés róla is. Koczogh Ákos: FÉMMŰVESSÉG 210,- Ft A könyvben az író részletesen ismerteti az ötvösség, vasművesség és zománcművészet történetét a század elejétől egészen napjainkig. Mindhárom területen a teljesség igényével lép fel. Úttörő munkát végzett, és könyvével széles körű ismereteket nyújt. A könyvek megrendelhetők, előjegyeztethetők az Erkel Ferenc könyvesboltban. Cím: ERKEL KÖNYVESBOLT 1073 Budapest, Lenin krt. 52. A megrendelő neve: Pontos címe: (irányítószámmal) (A bolt vidékre is szállít utánvéttel; 200,- Ft feletti megrendelés esetén portáköltséget nem számitanok fel.) INSTRUMENTUMOK A természet legalapvetőbb jelenségeinek, például a mozgásoknak a megfigyeléséhez, tanulmányozásához kezdetben nem volt szükség bonyolult berendezésekre. Egy lehulló kő, guruoló golyó sok mindenről vallott, ha olyan elmék fogták vallatóra, mint Galilei vagy Newton. Amint azonban egyre fogósabb kérdések vártak válaszra, mind több és bonyolultabb kísérleti eszközre, berendezésre volt szükség. Napjainkban ejtőgépek, hullámkádak és oszcilloszkópok hada vonul fel a fizikaórán vagy népszerűsítő előadáson. Megannyi ipari termék. Sőt, erre létesült gyár foglalkozik a különleges kísérleti eszközök és berendezések előállításával. A fizika tanításának hőskorában, Galilei „hőmérője" még csupán egyik végén zárt üvegcső volt, amelynek nyitott végét víz alá dugta. Skála ezen az „ős-hőmérőn” még nem volt. Vagy harminc-negyven évvel Galilei után, üveggyöngyöket erősítettek a hőmérő csövére. Ez volt az első, skálával ellátott hőmérő. A fizika történetének ezeket a legrégibb demonstrációs eszközeit ma már csupán leírásokból ismerhetjük. A későbbi idők kísérleti eszközeiből és berendezéseiből azonban számosat találhatunk világszerte ma is múzeumokban és múzeummá csendesett iskolai szertárokban. Hazai művelődéstörténetünk e téren elmaradt az európai eredményektől. Kiművelt emberfőt számosat sorolhatunk fel o XVI—XVIII, századból, tudásukat azonban idegen országok főiskoláin és egyetemein szerezték, hazatérve pedig kicsi és elszigetelt erőt képviseltek. Rákóczi György például 1639-ben hívta meg o Sárospataki Főiskola igazgatójául Tolnai Dali Jánost, aki lendülettel fogott hozzá, hogy kiirtsa az arisz- totelészi filozófiához kötődő spekulatív fizikát, és terel adjon az Itáliából eredő új gondolatoknak. Még gyűrűznek a hullámok, amelyeket Galilei keltett és Tolnai Dali mór igazgatói székfoglalóját tartja, és hitet tesz a kísérleti fizika mellett. De törekvéseit közönybe fül - lasztja vagy megfojtja az értetlenség, féltékenység és rosszindulat. Eltelik egy század, amikorra Patakon Simándi István professzor, majd Debrecenben (1750 körül) a legendás hírű Hatvani István professzor kísérleti alapokon oktatják már a fizikát. (Sőt Hatvani tanítja a kémiát is elsőként az országban ugyancsak kísérletező módszerrel.) Simándi István, megválasztása után külföldi vásárló körútra is indul, hogy a demonstráció szükséges eszközeivel felszerelhesse az iskolát. E bevásárló körút híres eredménye a Sárospataki Kollégium múzeumában őrzött, 1709-ben, Leydenben vásárolt Laterna magica. Simándit, akárcsak Debrecenben Hatvanit, az emberek mágusnak, a rosszindulatúbbak ördöggel cimboráiénak tartják. Hatvaniról, ördöngösségéről, egészen a XIX. század közepéig élő legendák születtek. Patakon és Debrecenben azt suttogják a két „mágusról”, hogy könyveiket, amelyekből hatalmas és veszedelmes tudásuk táplálkozik, otthon, szobájukban láncra verve tartják. A hiedelmek forrása az a néhány instrumentum, amely természeti tünemények bemutatására szolgált, és amelyek üzemen kívül békésen pihentek a pataki és a debreceni iskola könyvtárában. Simándit Sárospatakon Szatmári Paksi Pál követte, aki ugyancsak jelentős gyarapítója volt a fizikai kísérleti eszközöknek és berendezéseknek. Szerzeményei jórészt Hollandiából származnak. A XIX. század elejéről származó leltár hűen megőrizte vásárlásuk pontos helyét, idejét és egyéb körülményeit. Szatmári Pál szerzeménye többek között az 1758-ban Leydenben 11 guldenért vásárolt prizma, az Antony Rinsen leydeni mester műhelyéből származó 34 guldenért vásárolt hőtágulás-mérő és az 1761- ben vásárolt mikroszkóp is. Bár a későbbi szerzemények között akad más mesterek keze munkája is, Szatmári Paksi Pál utódai többé- kevésbé hűek maradtak a nagyhírű leydeni műhelyhez. A század második felében még Szilágyi Márton és Barzafalvi Szabó Dávid szerepel a gyarapítók névsorában. Szorgos és lelkes gyűjtésük során szertárnyi
