Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
A Karatay-medresze márvány kapuja A sirterem Zarándokok a Mevlana-kolostor előtt n TÁNCOLÓ DERVISEK KOLOSTORA A mecset udvarát s a mecset fölé magasodó sátorszerű torony türkizzöld csempéit Anatólia perzselő napja süti, az oszlopok alatt azonban jóleső hűvös fogad. Az udvar közepén álló márványkút kávájára, a dervis-cellák ólomlemezzel fedett kupoláira galambok hada telepedett. A tűző nap elől a zarándokok is behúzódtak ide, az előcsarnok oszlopai alá. Kopott ruhájú, bajuszos férfiak és a hőség ellenére is kabátot viselő, bugyogós, arcuk elé kendőt húzó asszonyok üldögélnek a párkányokon. Törökország minden szegletéből érkeznek zarándokok Konya városába, a táncoló dervisek rendjének alapítója, Dzseláleddin Rumi sírjához. Otven évvel a dervisrendek betiltása után is, zarándokok százait vonzza a kolostor. Dzseláleddin Rumi 1207-ben, a ma Afganisztánhoz tartozó Balkh-ban született. Családja Dzsingisz kán hordái elől menekült Kis-Ázsiába. Apját, a neves hittudóst, örömmel fogadta be székvárosába, Konyába, a szeldzsuk-törökök uralkoJója, Alaettin Keykobat szultán. Konya ekkor — a XIII. század első évtizedeiben - élte fénykorát. A szultánok dombtetőn álló palotája körül sorra épültek a szeldzsuk építészet nagyszerű alkotásai. Karatay nagyvezér vallási főiskola alapításává] teszi maradandóvá nevét. A szultán mesterei ezekben az években faragják az Indzse-dzsámi perzsa hatást eláruló, kőfonatos kapuját. A mecsetek iskoláiban híres tudósok, teológusok tanítanak. Közéjük tartozik az apja nyomdokaiba lépő, mohamedán jogot oktató Dzseláleddin is. Itt 32
