Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 4. szám
PÁPÁK ÉS ELLENPÁPÁK VÁROSA A Rhőne-menti kis település, Viviers pásztora, Benezet, aznap is kihajtotta az állatokat a falu melletti legelőre, S miközben nyáját őrizte, égi szózatot hallott: „Indulj lefelé a folyó mentén és építs kőhidat Avignonnál!" 1177-et írtak. Benezet 'követte a parancsot, és társakat toborozva, hozzákezdett a híd építéséhez, amely majd a Rhőne felett ível át. A befejezést, a híd felavatását azonban nem érte meg, egy évvel előbb, 1184-ben elhunyt. Földi maradványait a hídon, a bal part felőli első pilléren emelt kápolnában helyezték el. Az avignoni hagyomány így őrzi a később szentté avatott pásztor nevét viselő híd építésének történetét. Az egykor 22 ívet számláló, 900 méter hosszú, népdalban is megénekelt hídból ma már Az avignoni csonka hid A pápai palota főhomlokzata A palota este csak négy ív áll. A többit elrombolta a zabolátlan Rhone áradása. 1694-ben Szent Benezet hamvait is átszállították a Celesztin-templom biztonságos falai közé. A megmaradt négy ívet többé nem fenyegeti veszély. Az Alpokból táplálkozó Rhőne hídromboló szilajsága a múlté, s nem csupán nyár derekán nyugodt a folyó vize, a gátak és zsilipek télen is elcsitítják, amikor a fagyos misztrál betör Pro- vence-ba, vagy mikor tavasszal a hóolvadás árja érkezik a város falai alá. S régen volt az is, amikor politikai és vallási viharok tették ismertté a város nevét. Tizenhárom évszázad múltán a pápa elhagyta Rómát, ősi székhelyét, és a Tiberis partjáról a Rhone mellé költözött. A Gascogne-ból származó Bertrand de Got, Szép Fülöp francia király feltétlen híve, került ekkor V. Kelemen néven a pápai trónra. A pápai koronát Lyonban helyezték fejére, udvarát pedig — a király ösztönzésére - Avignonban 42
