Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 4. szám
A ZIRCI APÁTSÁGI KÖNYVTÁR Az 1182. esztendőben, III. Béla király uralkodásának második évtizedében nagy a sürgésforgás a Bakony erdejében. Fekete kámzsás szerzetesek adnak utasításokat a munkás testvéreknek, itt-ott francia szavak hangzanak, építőkövekkel megrakott szekerek csikorognak a régi római úton, az erdő csendjét favágók zaja veri fel. Kőfaragók vésik, csiszolják a bejáratok köveit, a lépcsőket, a pillérkötegek finom díszeit, a pillérek félköríves kiképzéseit. A ciszterciek építik monostorukat. Épül Zirc. A ciszterci rend római katolikus szerzetesrend. Nevét első franciaországi monostoráról kapta, melyet Dijontól délre, a burgundi Citeaux-ban (latinul Cistertium) alapítottak 1098-ban. A ciszterciek eleinte főként a földművelést szorgalmazták, a XVI. századtól azonban szinte kizárólag oktatással és igehirdetéssel foglalkoztak. Párizs, Metz, Toulouse, Würzburg és Oxford városában voltak híres bölcseleti és teológiai intézeteik. Érdemeket szereztek, mint zenészek és még inkább, mint építészek. A ciszterci építészet új törekvéseket valósított meg, a rend művészi programját Szent Bernát foglalta írásba. A rend magyarországi elterjedése III. Béla idejére esik, aki Európa leggazdagabb uralkodói közé tartozott. A ciszterciek a kedvencei voltak. Magyarországi kolostoraiknak ugyanazokat a kiváltságokat adta, amilyeneket Franciaországban élveztek. Az 1182-ben Nova-Claravallis néven alapított zirci apátságot sorra követi a többi: 1184-ben a pilisi és a szentgotthárdi, 1190-ben a pásztói. Az első zirci apátság épületéből nem sokat kímélt meg az idő. A megmaradt emlékek arra vallanak, hogy Magyarországon is a Burgundban kialakult ciszterci templomstílus szabott irányt: három hosszanti hajó kereszthajóval, egyenes apszis-zárás, takarékosság a faragott díszítéssel, amely Szent Bernát előírása szerint kerüli a korábban túlzásba vitt, fantasztikus állatalakokat, s mértani, vagy növényi eredetű ornamentikára szorítkozik. Altemplom és torony rendszerint nincsen. Jfj $K'? 'Ét jÉ/| X3Wii myJf —"*• VJ " ' itínááft. i n mr iá*y§jjfe Ttr* WKb Bf»*'rTj|§ i oSWesIHÎ* fejs lr;. nB' pl pPfj KJII «jnj™ [liiiiiiiii [ 1 ü i, ! ' H ( 'ppirtí .; 4,v. i ' r A könyvtár nagyterme Zirc, a Bakony központi medencéjében fekszik, Veszprémtől 20 km-re. Története a honfoglalás előtti időkben indul. A Képes Krónika tanúsága szerint itt hunyt el I. András király 1060. decemberében. Itt, a Bakony rengetegében, a Cuha- patak bal partján, az egykori királyi vadászterületen épült fel húsz év alatt az apátság temploma és monostora. A középkori monostor körül falu is kialakult. A település azonban a XVI. század közepén, a törökök terjeszkedése és a végvári harcok következtében elnéptelenedett. 1511-ben Zirc világiak kezébe került; az apátság kegyura a Szapolyai család lett. János király 1538-ban, hálából a Pod- maniczky testvéreknek adományozta az apátság kegyúri jogait, ekkor az apátság épületei pusztulásnak indultak. 1549-ben a királyi helytartó- tanács a Bakony vidékén úgy látta leginkább megoldhatónak az 1548-as országgyűlés határozatát - miszerint ,,az elhagyott kolostorok és egyházi javaik iskolák felállítására fordítandók" -, hogy az elpusztult zirci apátság jövedelmének a győri püspökséghez csatolását ajánlotta a királynak. így lett alig 25 év alatt Szapolyai János, Podmaniczky János és Rafael után Zirc harmadik ura a győri püspökség. 1647-ben Hé- derváry János pozsonyi kanonok került a zirci apátság élére. Neki köszönhette a rend, hogy Zirc 1659-ben ismét ciszterci birtok lett. Még ugyanebben az évben az apátságot, az Alsó- Ausztriában fekvő, nagy múltú lilienfeldi ciszterci monostor kapta meg. Negyven évvel később Lilienfeld apátja eladta Zircet 31 000 forintért a virágzó, gazdaságilag fellendülő sziléziai Hein- richau apátjának. A rendtagok részére 1723-ban új rezidencia épült: egy háromszobás, boltozatos, pincével, konyhával, mellékhelyiségekkel ellátott, kőből és téglából épített ideiglenes otthon. Ez a ház ma is áll, a legrégibb épület Zircen (Kossuth Lajos u. 33.). 1727. március 12-én már az új monostor alapkövének lerakását és fölszentelését ünnepelték. A rendház terveinek elkészítését Wittner Márton Atanáz, győri kormelita rendi építész-fráterre bízták. A monostor alapozási munkáit bécsi kőművesek végezték, később 1828-tól Keger Mátyás építőmester vezetésével budai munkások dolgoztak a monostoron. A falakba beépítették a régi kolostor köveit is. A templom romjai is az új templom részeivé váltak. Ma az egykori templomra — Gerevich Tibor leírása szerint — az „alapfalakon kívül egy hatalmas, kora gótikus bimbófejezetben végződő, magányos pillérköteg emlékeztet, amely 66 m hosszú, 21 m széles, háromhajós, boltozott bazilika volt, 8 pillérpárral, 30 m széles kereszthajóval, s egyenesen záródó szentéllyel." 1733-ban teljes pompájában állt a kolostor. A templom 1752-ben készült el, barokk stílusban. OX
