Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 4. szám
Genthon István leírása szerint: „A nyugati főkapu ®z előcsarnokba vezet, a kórus olá. A kórus rácsozata fából készült, díszesen faragva. A kórus feletti dongaboltozaton zenélő angyalok, alatti boltozaton pedig három kisebb freskó Wagenmeister József pesti festőtől, 1744-ből. Négyboltíves hajó, 3—3 oldalfülkével, keskenyebb,' kétszakaszos szentéllyel, melyet két északi ablak világít meg. A főoltár képe Maulbertsch: Mária mennybemenetele. Körülötte sok szobor. Apáti oratórium dús faragásokkal, vele szemben kis orgona, a jobb oldali első mellékoltáron Maulbertsch Magdolna című képe. A szentély melletti bal oldalfülkében Imre király oltáradományozó felirata. Díszes barokk szószék. A hajó freskója: „Szent Bernát 30 társával megérkezik Citeaux-ba, 1744-ből". 1810-ben a porosz kormány megszüntette a sziléziai rendházakat, a heinrichaui anyamonostortól 1814-ben elszakadt a zirci. A pilisi-pásztói apátságok összekapcsolásával 1814-ben, Dréta Antal személyében, Zirc saját apátot kapott. Dréta Antal utódja, Villax Ferdinánd apát (1826— 1857). 1839-ben megkezdte a monostor bővítését a régi monostor déli szárnyának kelet felé való kiépítésével. 1845-ben készült el a kétemeletes új apátság, sőt a régi nyugati szárny fölé is épült egy új emelet. A könyvtár nagyterme és a Vöröstorony 1847-ben készült el. A Nagyterem faberakásos berendezése — Wilde Mihály zirci asztalosmester munkája - a bakonyi fafajtákból, főleg habos kőrisből kéTárlók a könyvtárban szült intarziák a hangulatos, fantáziadús építészeti megoldásokkal remekbe szabott egységbe ötvöződik. Az apátság gyűjteményei a kolostorral együtt a török hódoltság idején megsemmisültek. A mai könyvtár alapját képező könyveket a sziléziai szerzetesek hozták magukkal. Ezt a gyűjteményt a mostani oratórium helyiségében helyezték el. Az állomány lassan gyarapodott. Az 1815-ben készült könyvjegyzék is csak 3800 kötetet sorol fel. Villax apát vásárlásokkal több mint kétszeresére növelte a kötetek számát. Megvette Hofmann József székesfehérvári orvosnak és Fejér György (1776-1851) történettudósnak, a pesti Egyetemi Könyvtár igazgatójának hagyatékát, mintegy 4500 kötetet. További gyarapításokkal az állomány jelentős mértékben növekedett. A Magyar Minerva tanúsága szerint 1912-ben az állomány 34 177 mű 56 192 kötetben. Köztük 586 kézirat, 71 kötet ősnyomtatvány, 303 kötet régi magyar nyomtatvány és magyarországi vonatkozású könyv, továbbá térképgyűjtemény, a XVI. századból származó Blaeu-féle földgömb és éggömb. Mindkettő hazánk legrégibb fennmaradt glóbuszai közé tartozik. A gyűjtemény három termet foglal el. Említést érdemel a képtár is, mely ugyanebben az időben két XVII. századi gobelin-szőnyeggel, egy Mária Teréziát és II. Józsefet ábrázoló elefántcsont féldomborművel, öt szoborral, nyolcvan festménnyel és 988 rajzzal, metszettel, fényképpel és nyomattal rendelkezik. A régiséggyűjtemény és a természetrajzi gyűjtemény is jelentős ebben az időben. Szabó Otmár könyvtáros 37 éves gyarapító munkája nyomán 1926-ra az állomány 60 ezer kötetre nőtt. A második világháború idején az állomány kis része megrongálódott, ugyanis 1944. december 23-án német vadászrepülőgép ütközött a Nagyterem tetőzetének, átszakította a boltozatot, az intarziás padlóra zuhant, és lángra lobbant. A helyreállítási munkákat a szerzetesrend kezdte el, majd a rend megszűnése után, 1950-ben, az apátság épülete és a könyvtár nemzeti tulajdonba került. 1953-ban a zirci könyvtár felügyeletét az Országos Széchényi Könyvtár vette át. Két év múlva, a legfontosabb belső helyreállítás után nyílt meg a könyvtár. De az újjáépítés folyt tovább: a könyvállomány fertőtlenítése, a sérült berendezések felújítása, a könyvtártermek restaurálása 1970-re azt eredményezte, hogy ez a formáiban megkapó, díszes enteriőr, iparművészeti műremek és benne a gazdag gyűjtemény újra életre kelt. A megnyitással egyidőben, 1955-ben, a könyvtár Reguly Antal finnugor nyelvész nevét vette fel. A könyvtár folyosóján állandó kiállítás ismerteti Zirc nagy szülöttének, a ciszterci rend jogtanácsosa fiának munkásságát, pályáját. A könyvtár gyűjteményének a XVIII, századtól gyarapítóit szerzeményei között kéziratok, ős- nyomtatványok, régi és ritka könyvek, hírlapok, folyóiratok, kisnyomtatványok és térképek szerepelnek. A könyvtár tíz kódexe közül a Johannes Herolt műveit tartalmazó XV. századi kézirat a legjelentősebb. A...szakirodalomban „Zirci glosszák" néven nyilvántartott mű nyelvemlék is, mert magyar nyelvű széljegyzeteket tartalmaz. A több mint hetven, XV. században kiadott ősnyomtatvány közül tíz egyedüli példány Magyarországon. A zömmel latin nyelvű könyvek mellett megtaláljuk a század magyar irodalmának műveit is, közöttük Turóczi János Magyar Krónikájának 1488. évi augsburgi kiadását. Az Aldinák (Aldus Manutius, velencei nyomdász és filológus által kiadott, ókori szerzők kéziratokban fennmaradt műveinek szöveghű kiadásai); egy Arisztotelész, egy Platon műveket és kommentárokat tartalmazó kolligátum és Cicero De natura deorum című munkák becses darabjai az egykori cisztercita könyvtárnak. Említést érdemelnek a díszes kötéstáblák, a korízlést tükröző finom, aprólékos kézművesség termékei. Ugyancsak értékesek Luther Márton műveinek Wittenbergben, 1556-ban nyomtatott kiadásai. A görög és római klasszikusokon, a teológián kívül helyet kapnak a század nyomdatermékei között a jog, a filozófia és a természet- tudomány tárgykörében napvilágot látott munkák. Közülük nevezetes Heltai Gáspár magyar nyelvű Werbőczy-kiadása, mely Kolozsvárott jelent meg 1577-ben. A XVII. század gazdag és változatos könyvterméséből filozófiai és zenei műveket, Párizsban 1629—1645 között nyomtatott, tízkötetes, hétnyelvű és Londonban, 1653—1657-ben kiadott, hatkötetes, kilencnyelvű bibliákat, elzevíreket találunk. A könyvtörténeti értékű Elzevir kiadványok a németalföldi Elzevir család nyomdájából kerültek ki. Ök képviselték a XVII. század európai nyomdászatának legmagasabb színvonalát, ugyanazt a művészi szintet, amit az előző században a velencei Aldus Manutius ért el. Időben előre haladva nő a könyvek száma, a kiadványtípusok sokrétűsége. A XVIII, századtól a nyomdatermékek nagy része már megjelenéskor, vagy röviddel azután került a gyűjteménybe. A XIX. század második felétől az első világháborúig töretlen az apátsági könyvtár állományának gyarapodása. A múlt században napvilágot látott kiadványok között Jósika, Csokonai, Petőfi, Táncsics műveinek első kiadásai mellet Kossuth Lajos és Széchényi István írásainak egykorú kiadásai, a század sajtója, hírlapok, folyóiratok, de röpiratok, plakátok is helyet kapnak. Itt őrzik Napóleon 1809. évi kiáltványát is. Miként a többi hazai könyvtár állománygyarapítása, úgy a zircié is visszaesett a két világháború közötti időszakban. A felszabadulás után, 1953-tól a könyvtár fő feladatának a régi állomány megőrzését és feltárását tekinti. Ez nem jelenti azt, hogy az állomány nem gyarapodik. Továbbra is beszerzik azokat a műveket, melyek kiegészítik és folytatják a gazdag gyűjtemény állományát. Emellett gyűjtik a Bakony vidékére vonatkozó szakirodalmat, helytörténeti tanulmányokat. POLGAR ERNŐ
