Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)

1978 / 4. szám

1. Alexandriai Heron fémgömbje 2. Antioche ostroma 3. Van Cou kínai mandarin repülő-szerke­zete 4. Rakéta-meghajtású léggömb 5. Cyrano de Bergerac képzelt rakétája 6. A Guidoni-tervezte repülő-torpedó 7. Charles de Louvrier repülő-szerkezete 8. Fritz von Opel repülése sei. E torpedó volt a prototípusa a németek V—1 fegyverének a má­sodik világháborúban. 1929. szep­tember 30-án Fritz von Opel német mérnök volt az első, aki egy raké­tameghajtású repülőgépen repült. A rakétákat szállításra nehezebb al­kalmassá tenni. Számtalan sikeres kísérlet is volt, de nagyobb arányú gyártásra nem került sor. Az idő­számításunk előtti harmadik szá­zadban Van Gou kínai mandarin tervezett két léggömbből álló lök- hajtásos repülőt, amelyet 47 rakéta hajtott, s a rakétákat 47 rabszolga gyújtotta be egyidejűleg. Egy rosz- szul meggyújtott rakéta azonban lángba borította a szerkezetet, és Van Gou halálát lelte a lángok­ban. Az i. e. XI. században Ale­xandriai Heron folytatta az első kí­sérleteket a gázszabályozóval, üre­ges félgömböt töltött fel sűrített gőzzel, ami a gáz szökésekor előre hajtotta a gépet. Cyrano de Bergerac 1646-ban, egyik regényében képzeletben el­hagyta a földet repülőgéphez csa­tolt rakéták segítségével. Newton hasonló elvek alapján működő ko­csit tervezett, mások a gőzszabá­lyozót motoros csónakokhoz is hasz­nálták. 1865-ben Charles de Louvrier az el­ső, teljes mértékben lökhajtásos re­pülőgépre dolgozta ki szabadalmát. 1867-ben az orosz Nicolas de Te- leschoff, az angol Butler és Ed­wards közvetlen lökhajtással működő repülőket tervezett. Azóta a rakétagyártás technológiá­jának fejlődése lehetővé tette, hogy az ember betörjön a világűrbe, el­érje a Holdat, és hónapokat töltsön el a maga-készítette űrállomáson. KLINKÓ MARK 33

Next

/
Thumbnails
Contents