Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 1. szám
A csodaszarvas legenda a magyar és hun nép közös eredetmondája Kézai Simon XIII. században írott krónikájában bukkan fel először. A történet Arany Jánosnak az 1860-as évek elején írott Buda halála című művéből vált közismertté. Az eredetmondában a szarvasünő kétféle alakban is szerepel. Enethnek (azaz szarvasünőnek) nevezik Kézai krónikájában a történet két hősének, Hunor és Magyar (más olvasat szerint Mogor) anyját. A szarvasünő itt totem-ősanya. Szarvas alakú állat-ősanyát mór jóval a magyar krónika előtt, a magyarokkal rokon népek mondái is említenek. A szarvasünő alakja később is felbukkan Kézai történetében. A két fivér, Hunor és Magyar, vadászatra indul, űzőbe vesz egy szarvasünőt, s az elvezeti őket a maeotisi mocsarakhoz. Itt letelepednek, asszonyokra is lelnek, s megalapítják a hun és a magyar nemzetséget. A magyar szarvas-hagyomány másik változatában hímszarvas, a „csodafiú-szarvas" szerepel. Ezt Plánder Ferenc novai esperes az 1383-ban közreadott regősénekében rögzítette először. Ez a szarvas a regősénekekben, a népköltészetben jelenik meg. A regölés a XIX. században a Nyugat- és a Délnyugat-Dunántúl falvaiban volt szokásos. Néhány községben még ma is énekelnek regőséneket az ifjak december végén, főleg István vértanú ünnepén. A regősének csodafiú- szarvasának szarván a gyertyák gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak, akár a csillagok az éjjeli égbolton. Néhány Vas megyei változatban még a Napot és a Holdat is testén hordja a szarvas: Homlokomon vagyon fölkelő fényes nap, Oldalamon vagyon árdeli szép hold, Jobb vesémen vannak az égi csillagok. Szarvam vagyon, ezer vagyon, Szarvam hegyin vannak százezer szövétnek, Gyújtatlan gyulladnak, oltatlan alusznak. Mindezekhez járultak a magyar földben talált szkíta (tehát nem a honfoglaló magyarok kultúrájához tartozó) aranyszarvasok, amelyek ugyancsak felkeltették az érdeklődést. A XIX. század közepe táján a csodaszarvas fogalom szerves részévé vált a magyar nép történelmi legendatárónak. A csodaszarvas fogalommal más európai, ázsiai népnél, sőt az amerikai indiánoknál is találkozhatunk. (Külön névvel azonban nem jelölik, csak 1. Csodaszarvas a Képes Krónikából 2-3. Aranyból készült ívókürt két oldala (Bulgária) 4. Szkíta arany pajzsdísz 5. Aranylemez (Bulgária) CKcm ftum qn mpíu.m nur tUtntiutitfmr.úbqiti cauű üteme mţiitoabtimai our Ibi duxtcţnt. i£»earccmaixf * 12
