Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)

1978 / 3. szám

ház mellett 1506-ban felépített Ba- kócz-kápolna ma is ékesen tanúsko­dik a reneszánsz érseki székhely ne­mes pompájáról, a feltárt régi vár pedig az Árpádok udvarának épí­tészeti kultúrájáról. A várost s a várat, közvetlenül azok pusztulása előtt ilyennek látja Dzselálzáde Musztafa, Szulejmán szultán törté­netírója, aki 1543-ban az ostromló török sereggel érkezett Esztergom alá: „Uszturgum vára a Duna part­ján magas hegyen épült híres, pá­ratlan város, és nehezen hozzáfér­hető vár. A Saturnusig érő templo­mok és zárdák vannak benne. . . Egy bámulatra méltó templom van a vár­ban, melynek falai színes márvá­nyokkal vannak kifaragva, továbbá csodálatos képekkel és aranyozott bálványokkal vannak ékesítve. A vá­ron kívül, a Duna partján terjedel­mes és magas fallal körülvett nagy város vagyon, sok toronnyal és bás­tyákkal, égig érő templomokkal. . ." A középkori Magyarország, a XVI. század folyamán, a török csapásai alatt összeomlott, ekkor hunyt ki Esztergom királyi fénye is. A száza­dos háborúskodások során jelenték­telen faluvá süllyed, a kicsorbult várfalak köré vályogviskók települ­nek, lakossága néhány százra csök­ken. Csendes évtizedek hosszú sora múlik el aztán fölötte nyomtalanul. Földészei szőlőt, bort, gyümölcsöt termelnek, céhekbe tömörült kézmű­vesei egyszerű árucikkekkel látják el a Kisalföld és a Pilis falvait. 1820- ban visszaköltözik falai közé a tö­rök elől Nagyszombatba menekült érsekség. Szerzetesrendek települnek ide, s Esztergom hamarosan az or­szág legjellegzetesebb papi váro­sa lesz. Hivatalnok- és iskolavárossá merevedik, de kövei mindig éke­sen beszélnek a múltról, amelynek jelenvalósága felejthetetlen hangu­latot varázsol körénk, ha megállunk a vár viharvert őrtornya alatt, vagy Vak Bottyán kuruc generális árká­dos palotája, a legszebb magyar lábasház előtt. Az ódon kövek, a tömzsi román oszlopfők, a lombard fonatú pillérek, a gótikus kapuívek, a középkori freskótöredékek, a Ke­resztény Múzeum meg a Kincstár Európa-szerte számontartott kincsei kedvéért keressük fel zarándokmód­ra Esztergomot. Mi maradt meg annyi ostrom és csata után a sokat próbált városból? Várának falai jórészt ma is a XIV. és XV. századbeli formájukban ál­lanak, de középkori épületeiből csak töredékek maradtak ránk. Az Út a visegrádi Fellegvárba A visegrádi vár 1594. évi ostromkor összeomlott és földdel betemetett kora középkori ki­rályi palota egyes részeit nagysza­bású ásatások során feltárták. A helyreállított trónterem, királyi ká­polna és néhány palotaszoba fala­inak, oszlopainak, párkányainak és tartóbordáinak finoman faragott dí­szei és falfestményei páratlanul ér­tékes emlékei a gótikába hajló ro­mán építő- és díszítőművészetnek. Az épen ránkmaradt vörösmárvány Bakócz-kápolna fehér carrarai már­ványból készült oltárával a magyar reneszánsz legbecsesebb műemléke. A másfél évszázados török—magyar háborúskodás eltörölte Esztergom kö­zépkori városképét; csendes utcács káit ma XVIII—XIX. századi barokk, A királyi vár udvara 7

Next

/
Thumbnails
Contents