Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 3. szám
ház mellett 1506-ban felépített Ba- kócz-kápolna ma is ékesen tanúskodik a reneszánsz érseki székhely nemes pompájáról, a feltárt régi vár pedig az Árpádok udvarának építészeti kultúrájáról. A várost s a várat, közvetlenül azok pusztulása előtt ilyennek látja Dzselálzáde Musztafa, Szulejmán szultán történetírója, aki 1543-ban az ostromló török sereggel érkezett Esztergom alá: „Uszturgum vára a Duna partján magas hegyen épült híres, páratlan város, és nehezen hozzáférhető vár. A Saturnusig érő templomok és zárdák vannak benne. . . Egy bámulatra méltó templom van a várban, melynek falai színes márványokkal vannak kifaragva, továbbá csodálatos képekkel és aranyozott bálványokkal vannak ékesítve. A váron kívül, a Duna partján terjedelmes és magas fallal körülvett nagy város vagyon, sok toronnyal és bástyákkal, égig érő templomokkal. . ." A középkori Magyarország, a XVI. század folyamán, a török csapásai alatt összeomlott, ekkor hunyt ki Esztergom királyi fénye is. A százados háborúskodások során jelentéktelen faluvá süllyed, a kicsorbult várfalak köré vályogviskók települnek, lakossága néhány százra csökken. Csendes évtizedek hosszú sora múlik el aztán fölötte nyomtalanul. Földészei szőlőt, bort, gyümölcsöt termelnek, céhekbe tömörült kézművesei egyszerű árucikkekkel látják el a Kisalföld és a Pilis falvait. 1820- ban visszaköltözik falai közé a török elől Nagyszombatba menekült érsekség. Szerzetesrendek települnek ide, s Esztergom hamarosan az ország legjellegzetesebb papi városa lesz. Hivatalnok- és iskolavárossá merevedik, de kövei mindig ékesen beszélnek a múltról, amelynek jelenvalósága felejthetetlen hangulatot varázsol körénk, ha megállunk a vár viharvert őrtornya alatt, vagy Vak Bottyán kuruc generális árkádos palotája, a legszebb magyar lábasház előtt. Az ódon kövek, a tömzsi román oszlopfők, a lombard fonatú pillérek, a gótikus kapuívek, a középkori freskótöredékek, a Keresztény Múzeum meg a Kincstár Európa-szerte számontartott kincsei kedvéért keressük fel zarándokmódra Esztergomot. Mi maradt meg annyi ostrom és csata után a sokat próbált városból? Várának falai jórészt ma is a XIV. és XV. századbeli formájukban állanak, de középkori épületeiből csak töredékek maradtak ránk. Az Út a visegrádi Fellegvárba A visegrádi vár 1594. évi ostromkor összeomlott és földdel betemetett kora középkori királyi palota egyes részeit nagyszabású ásatások során feltárták. A helyreállított trónterem, királyi kápolna és néhány palotaszoba falainak, oszlopainak, párkányainak és tartóbordáinak finoman faragott díszei és falfestményei páratlanul értékes emlékei a gótikába hajló román építő- és díszítőművészetnek. Az épen ránkmaradt vörösmárvány Bakócz-kápolna fehér carrarai márványból készült oltárával a magyar reneszánsz legbecsesebb műemléke. A másfél évszázados török—magyar háborúskodás eltörölte Esztergom középkori városképét; csendes utcács káit ma XVIII—XIX. századi barokk, A királyi vár udvara 7
