Múzsák - Múzeumi Magazin 1978 (Budapest, 1978)
1978 / 3. szám
Esztergom A visegrádi vár A DUNAKANYAR SZÉP ÍVÉBEN „Midőn a basilicát e magasságban láttam magam előtt, a Sión emlékezete fogott el, s a capitoliumi Jupiter temploma, s az athéni Pallas Parthenona" - Kazinczy szemével legszebben így látjuk ma is az esztergomi Várhegyet, s rajta a huszonnégy sima törzsű oszlopon nyugvó, félgömb alakú kupolát, amely a legrégibb magyar várost koronázza. Az ős Strigonium, amely a Duna hátáról egyre szélesebben bontakozik ki előttünk, a kora középkorban több mint kétszáz évig az ország fővárosa, a magyar műveltség mesz- szi sugárzó központja. A Várhegy fennsíkjának északi fokán még Géza fejedelem emeli az első királyi lakhelyet. III. Béla alatt, a XII. század végén, megépül a francia-román stílű királyi palota. (Maradványait 1934-ben kezdték kifejteni). Esztergom második aranykora a középkor legvége, amikor reneszánsz érsekei nagy építkezésekkel bővítik a várpalotát. A humanista Vitéz János idején, a XV. század derekán, az esztergomi érseki udvar gazdagsága és pompája szinte túlragyogja a budai királyi rezidencia fényét. A Várhegy fennsíkjának közepén, a Szent István alapította székesegyDuna-karryar
