Múzsák - Múzeumi Magazin 1977 (Budapest, 1977)

1977 / 4. szám

TARTALOM M ÜZSAK uzeumi agazirv 19774 Főszerkes/tó NEMES IVAN Szerkesztóseg es kiadóhivatal . Népművelési Propaganda Iroda (1071 Budapest Gorkij fasor 45 Telefon 428-143 220-601 Felelős kiadó : a Népművelési Propaganda Iroda igazgatója Téveszti a Magyar Posta INDEX: 26 516 Előfizethető a postahivatalokban es a Posta Központi Hírlap Irodánál (1900 Budapest. Telefon: 180 850) Pénzforgalmi jelzőszám: 215-96 162 Külföldre előfizethető a Kultúra Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vallalatnal (1376 Budapest P O B 1491 1978-tól előfizetési díj egy évre: 40,— Ft Példányonkénti ára: 10,— Ft (továbbra is ingyenes múzeumi belépővel) ISSN 0133-2392 2 AZ ORSZÁG BÚVÓHELYE Antalffy Gyula 6 A NAIV MŰVÉSZET OTTHONA Kerékgyártó István 8 ÚJ ESZTENDŐ. VÍGSÁGSZERZÖ Tátrai Zsuzsanna 10 ZICHY MIHÁLY Pogány ö. Gábor 12 A FÖLD ÉS ÉG GÖMBJEI Papp-Váry Árpád 15 A SZÁZ ÉVES IRODALOMSZERVEZŐ 16 FATEMPLOMOK Nemerkényi Antal 18 SEMMIBŐL EGY ÚJ VILÁGOT Karácsonyi Rezső 20 TISZTELET A FESTŐNEK Soós Imre 22 SIR THOMAS MORE Szenczei László 24 RUBENS Ember Ildikó 26 A NÉPSZÖVETSÉGI PALOTA TERVEZŐJE Major Máté 28 SZIGLIGETI SZÍNHÁZA Dévényi Róbert' 30 ÉLŐ MŰVÉSZETET TEREMTENI Tasnádi Attila 32 AFGANISZTÁN Kis József 34 BANKÓK ÉS BANKOK . B. Nánási Éva-36 MŰSZAKI AUTOMATÁK Kaján 38 MAURICE RAVEL Somogyi Vilmos 39 A BÜKKI ÜVEGHUTÁK KÉT ÉVSZÁZADA Veres László 40 PESTI POLGÁR A VILÁGSZÍNHÁZBAN Hegedűs Géza 42 VAD ÉS VADÁSZ Dobrás Zsófia 44 KÉPES KRÓNIKA Szerkeszti: Klinkó Márk Készült a Népművelési Propaganda Iroda nyomdájában Felelős vezető: Vymeták Ferenc 6494-77 - Budapest A címlapot a lap művészeti szerkesztője, Bakos István tervezte; a hátlapon: papírpénzt népszerűsítő kép a XVIII, század végéről. Fotók: Broczkó Tamás, Flesch Bálint, Inkey Tibor, Ne­merkényi Antal, Tóth István, Zöldi István; A Képző- művészeti Alap Kiadóvállalata, MTI és MTI Külföldi Képszolgálat. AZ ORSZÁG BÚVÓHELYE A hazai tájak közül századokon át a Bakonynak volt a legnagyobb híre-neve. A magyar ember­nek mindig többet jelentett, mint hegység és erdő­rengeteg. Legendák, hagyományok, mesés histó­riák, ábrándos népdalok és keserves bújdosó- énekek foglalata és ötvözete volt inkább. Nevé­ben mindmáig benne zeng az oltalom, a véde­lem, a mentsvár fogalma: sokszázezer holdnyi ősrengetege újra és újra a magyarság menedéke volt a zivataros századokban. István király ide­jében a Bakony irdatlan erdei rejtik Koppány űzött követőit, itt parázslik legtovább a pogány áldozati tűz. A török elől is a Bakony rejtekébe fut a Balaton-vidék lakossága, Rákóczi bújdosó népét a Bakony fogadja oltalmazó ölébe, s a szabadságharc menekülő honvédéinek is búvó­helyet ad. Még Adynál is ilyen értelmű jelkép — Páris az én Bakonyom —, s a negyvenes évek embertelenségéből a Bakony védelmező szigete felé mereng a kortárs-költő, Takáts Gyula is: „E zűrös világban már csak te vagy nékem / nagy- lombú erdőddel biztos menedékem / kékölű Ba­konyság / romokból sietve / engedj befordulni zúgó szigetedre . .Krúdy „az ország búvóhelyé­nek" nevezi a Bakonyt; kalandok, regék, mondák színterét látja benne, s gyakran elvezet mély erdeibe a betyárok országútján: „...olyan sűrű ez az erdő, hogy nyomban elrejti azt, aki benne tizenöt-húsz lépést halad. Nincs bokra, csak su­dár fatörzse. Egyforma, egykorú, egy testvér itt minden fa. Szabályosak, mint a katonák. Ember legyen, aki itt el nem téved . . . Eötvös Károly fönséges természeti tüneménynek nevezi a Bakonyt, amely a Dunántúli-középhegy­ség legnagyobb kiterjedésű tagja; őstengeri ere­detű mészkőből és dolomitból álló hatalmas, az idők folyamán összetöredezett tábla. A Bakony fennsíkszerű, az enyhén tagolt tönkhegység­nek nincsenek merész csúcsai, hanem széles tetői, ellaposodó magaslatai, tágas medencék közt el­nyúló hosszú hátai. A régiek alig vették észre hegység jellegét, inkább Bakony-erdőnek, a Ba­kony erdejének nevezték. Ösrengeteg volt, Közép- Európa legnagyobb lomberdeje. A Balaton part­vonalától a Rábáig terjedt valaha, s még a múlt század közepén is tizenegyszer elfért volna benne a Hortobágy. Csak a Magas-Bakonyt — a hegy­ség központi részét — négyszázezer holdnyi ösz- szefüggő bükkös borítotto. „Közel két méter át-

Next

/
Thumbnails
Contents