Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)

1976 / 3. szám

ség mélyén, s a Bodrog meg a Hernád völgyére tekintő szegélyén várromok bukkannak elénk, a Rákócii-kor omladozó tanúi. Zemplén egyaránt összeforrt a főúri indítású és a népi ihletésű szabadságmozgalmak történetével. A táj keleti szögletében, Sátoraljaújhelyen robban ki 1697-ben a zempléni parasztság lázadása az osztrák elnyomás ellen, hogy aztán a Tokaji Ferenc vezette pórfelkelés gyeptűzként terjedjen a Bodrog mentén. A Hegyalja nyugati kapuját őrző Szerencs Arpád- kori református templomába hív össze országgyűlést 1605-ben Bocskai István „az aranynál is drágább szabadság" kivívására, s itt kiáltják ki őt Magyarország fejedelmévé. A szép, gótikus templom kriptájában pihennek 1608 óta Rákóczi Zsig- mond erdélyi fejedelem csontjai.

A táj 'központja, Sárospatak, két évszázadon ót összeforrott a Rákócziak nevével. „Szent föld — írja Patakról Petőfi. — E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai.” A sárospataki vár saroker- kélyes szobájában szőtte a sikertelen összeesküvés szálait a Habsburgok'önkényuralma ellen I. Rákóczi Ferenc Wesselényi nádorral, s a Vöröstorony lovagtermében tartja a fiú, II. Rákóczi Ferenc azt az országgyűlést, amely minden katonáskodó jobbágyot felszabadított a földesúri iga alól. Az ország egyetlen épségben megmaradt lovagtermében, „az torony alatt való öreg palotában”, ahol Rákóczi országgyűlése tanácskozott, s a torony védőfolyosóján, ahol helyükön állnak a törésekben a szakállas ágyúk, lehetetlen nem érezni a történelem szárnysuhogását.

Sárospatakról erdei vasút vezet Sátoraljaújhelyen át a hegység belsejébe. Újhely után a Ronyva

SÁROSPATAK, SUB ROSA TEREM