Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 2. szám
dernebb fegyverekkel és hadianyagokkal; a Franco oldalán bevetett intervenciós csapatok létszáma a háború végére megközelítette a 300 ezret. Az angol és a francia kormányok szemet hunytak a fasiszta agresszió felett, s gazdasági blokád alá vették a köztársaságot. A Szovjetunió kezdettől fogva segítette a spanyol köztársaságot. De a távolság, a feszült nemzetközi helyzet, a háborús veszély miatt a szovjet támogatás nem versenyezhetett azzal a segítséggel, melyet Francóék Németországtól és Olaszországtól kaptak. A polgárháború kitörésének pillanatától világszerte szolidaritási mozgalom bontakozott ki a köztársaság mellett. A haladó gondolkodású emberek tudták, hogy Spanyol- országban nem csupán egy nép sorsa, hanem a fasizmus vagy demokrácia, háború vagy béke kérdése dől el. Kommunisták és szociáldemokraták mellett a polgári politikusok, tudósok, művészek közül is sokan szolidaritást vállaltak a spanyol köztársasággal. Köztük volt Romain Rolland, Henri Barbusse, Thomas és Heinrich Mann, Albert Einstein, Rabindranath Tagore, Upton Sinclair, Pablo Neruda, Martin Andersen Nexő, Charlie Chaplin, Pablo Picasso és mások. Baráti látogatást tett a köztársaságban Dzsa- vaharlal Nehru, leányával, Indira Gandhival, meglátogatta a fronton küzdőket Paul Robeson. Ernest Hemingway saját pénzén vásárolt mentőautókat a néphadsereg számára, filmet forgatott a frontokon és a polgárháborúról irta egyik legszebb regényét, az „Akiért a harang szóT'-t. Tudósítóként dolgozott a köztársaság oldalán Hja Ehren- burg, Mihail Kolcov és Egon Erwin Kisch. Munkások százezrei tüntettek, sztrájkoltak, követelték kormányaiktól az agresszió megfékezését, a köztársaság megsegítését. Élelmiszert, ruhaneműt, gyógyszert gyűjtöttek. A szabadságharc ügyével való azonosulás legszebb pél---------1. _JiA I- -LM, U--./. jukat, családjukat elhagyva, sokezer kilométert megtéve, repülőgépen, hajón, vonaton, sokan kerékpárral vagy gyalogszerrel mentek Spanyolországba, hogy fegyverrel harcoljanak a fasizmus ellen. Érkeztek kommunisták, szocialisták, anarchisták és párton kívüli antifasiszták, munkások, parasztok, értelmiségiek és diákok, férfiak és kamaszok; köztük az első világháború utáni forradalmak, az orosz polgárháború harcosai, és olyanok is, akiknek addig még nem volt fegyver a kezében. 54 nemzet fiai harcoltak a spanyol nép oldalán, nagyszámban franciák olaszok, németek; de jöttek önkéntesek észak-európai országokból, Kanadából, Dél-Amerikából, Kubából, Kínából és Ausztráliából is. Viszonylag kevés szovjet önkéntes jutott el Spanyolországba, de szerepük annál nagyobb volt. Szovjet tankosok és pilóták képezték ki a spanyol néphadsereg katonáit. Katonai tanácsadó volt Rogyion Malinovszkij — a később hazánkat felszabadító 2. ukrán front parancsnoka —, Pavel Ivanovics Batov, Grigo- rij Stern és még sok kiváló szovjet tiszt. A háború végéig öt nemzetközi brigád alakult; szervezésüket a munkásmozgalom olyan személyiségei irányították, mint Luigi Longo, Palmiro Togfiatti, André Marty, Karol Swierczewski. A brigádok soraiban harcolt Ludwig Renn, az ismert antifasiszta német író, Ferdinand Kozovszki, a Bolgár Népköztársaság későbbi külügyminisztere, David Siqueiros, a világhírű mexikói festő, pilótaként küzdött André Malraux francia író.'A köztársaság oldalán harcoló nemzetköziek száma, a fasisztákat támogató olasz és német intervenciós csapatokhoz képest csekély voltt ezek létszámának-alig több mint egy tizede, de a legveszélyesebb frontokon küzdve szerepük mégis jelentőssé vált. - • A hivatalos Magyarország a háború kitörésének pillanatá-' tál a franőóisták oldalán állt, a munkásság és a demokraség azonban mély együttérzéssel kísérte a spanyol nép harcát. A munkások tüntettek a spanyol köztársaság mellett és a Nemzetközi Vörös Kereszt útján juttatták el filléreiket Spanyolországba. A szolidaritási akciók szervezésében nagy szerepe volt az illegális kommunista pártnak. Sokan akartak fegyverrel is harcolni, de Magyarországról mindössze százhúszon tudtak kijutni. Nehéz volt útlevelet kapni, a Spanyolországba igyekvők többsége illegálisan lépte át a határt. Egyeseket így már a határon elfogtak. Voltak, akik osztrák, belga, svájci és olasz börtönöket megjárva, több hónapos viszontagságos út után, érkeztek célhoz. A magyar kommunista és szociáldemokrata emigráció, a külföldön dolgozó magyar munkásság élenjárt a szolidaritási mozgalmakban. A Franciaországban, Belgiumban élő magyarok jelentős összegeket gyűjtöttek, a kanadaiak 20 mentőautót küldtek a köztársaságnak. Franciaország, Belgium, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia magyarságát több százan képviselték a spanyolországi harctereken, de jöttek magyarok Kanadából, dél-amerikai országokból, a Szovjetunióból, Palesztinából is. Világszerte ismertté vált Zalka Máté - Lukács Pál tábornok — neve, aki a XII. Nemzetközi Brigád élén több, jelentős hadműveletben aratott sikert, míg 1937 júliusában Huescánál hősi halált halt. Gáli János tábornok — az oroszországi polgárháború internacionalista vöröskatonája — a XV. Nemzetközi Brigád, később a 15. spanyol köztársasági hadosztály parancsnoka lett. Münnich Ferenc volt — Flatter Ottó néven — a XV. Nemzetközi Brigád vezérkari főnöke, majd a XI. Brigád parancsnokaként harcolta végig a háborút. Az északi front vezérkari főnöke és Bilbao városának katonai parancsnokaként harcolt Jász Dezső ezredes. A. "nemzetközi brigádok soraiban küzdött Rajk László, r* — i___: K>1: l_.il.. C,:L|„; Q/.r«_ A csehszlovák Masarykszázad magyar ,,Petőfi" szakasza
