Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)
1976 / 2. szám
dor, Marschall László, Weisz- brunn György. A nemzetköziek egészségügyi szervezetében tíz magyar orvos és több magyar ápolónő is dolgozott. A magyar század, majd az 1937 tavaszán felállított magyar zászlóalj híres lett önfeláldozó bátorságáról. Az 1200 magyar önkéntes közül 500 esett el. 1936 októberében Madrid körül a fasiszták négy helyen áttörték a frontot, és általános támadást indítottak. A várost önkéntes milicisták védték; hiányos fegyverzettel, szervezetlen utánpótlással, egységes hadvezetés nélkül szálltak szembe a túlerővel. A fasiszta tábornokok a főváros bevételét, gúnyból, éppen november 7-ére tűzték ki. Mola tábornok erre a napra már kávét rendelt Madrid leghíresebb kávéházában. A támadás azonban kudarcot vallott, s ebben nem kis szerepe volt az első két nemzetközi brigádnak, amelyeket először Madrid védelmében vetettek harcba. A XI. Nemzetközi Brigád katonái november 7-én az Internacionálét énekelve vonultak végig a város utcáin, a frontra. Néhány nap múlva megérkezett, Zalka Máté parancsnoksága alatt, a XII. Nemzetközi Brigád, és e napon jelentek meg az első szovjet repülőgépek Madrid felett. A XI. Nemzetközi Brigád egyik zászlóaljának 3. százada magyar önkéntesekből állt. Létszámuk a madridi csatában a felére fogyatkozott. A magyar századot nagyszerű harci teljesítményeiért a város lakossága „arany századinak nevezte el. A köztársaságiak nemcsak visszaverték a nagy túlerővel és technikai fölénynyel támadó ellenséget, hanem sikerült annyira megszilárdítaniuk a frontot, hogy a fasiszták csak a polgárháború utolsó napjaiban jutottak be a fővárosba. 1937 elején a köztársaságiak minden fronton visszaszorították a támadókat. 1937 februárjában a Jarama folyó mentén győztek 4 Menekülők a francia határon. 1939. január csapataik, márciusban Gua- dalajaránál semmisítettek meg egy korszerűen felszerelt olasz hadtestet. Mindkét csatában jelentős szerepe volt a nemzetközieknek, köztük a magyaroknak is. 1938 szeptemberében a Nép- szövetség felszólította a harcoló feleket, hoqy a külföldi egységek hagyják el Spanyol- országot. A németek és az olaszok a felszólítást figyelmen kívül hagyták, a köztársasági kormány azonban, jóhiszeműen, kivonta a frontokról a nemzetközi brigádokat. Az önkénteseket Katalóniában összpontosították. Sokan visz- szatértek hazájukba, de a fasiszta vagy fasisztabarát államok polgárai — köztük sok magyar — nem tudták elhagyni Spanyolországot. A francóisták 1938 októberében általános támadást indítottak a katalán frontokon. A 300 ezer mór, idegenlégiós, olasz és német intervenciós katonával szemben a köztársaság csupán 100—120 ezer főnyi haderőt tudott felvonultatni. Az egyenlőtlen küzdelem felőrölte a köztársasági hadsereget, s a fasiszták 1939 januárjában elfoglalták Kata- lóniát. Megindult a köztársasági csapatok maradványainak és az ellenforradalmi megtorlástól rettegő polgári lakosság tömegeinek menekülése a francia határ felé. A kormány azzal a kéréssel fordult a nemzetközi brigádok Katalóniában rekedt maradványaihoz, hogy fogjanak ismét fegyvert, és fedezzék a visszavonulást. A nemzetköziek teljesítették a köztársaság utolsó kérését. Heves harcok közben, súlyos veszteségekkel, a fasisztákat néhány napra, néhány órára feltartva vonultak vissza, biztosítva a menekülők útját Franciaország felé. A nemzetközi brigádok utolsó harcosai 1939. február 9-én hagyták el Spanyolországot. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum számos emléket őriz az egykori nemzetközi brigádok magyar harcosairól - fotókat, fegyvereket, öltözékeket és számos más becses tárgyat, dokumentumot —, amelyekből nemréa állandó kiállító« nvílt Kivégzettek holttestei a francóisták bevonulása után, 1936. szept.
