Múzsák - Múzeumi Magazin 1976 (Budapest, 1976)

1976 / 2. szám

TI ICI/CC TIROR Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző)

I UO^tO ID\w/r\ _ |,orun|5 egyi|< legmerészebb és legismertebb művésze, az op-art megteremtője és vezéregyénisége - 1908. április 9-én született Pécsett. „Pécs, Káptalan utca 3. . . . egy öreg udvarház, távolabb egy négytornyú nagy épület, még messzebb egy domb, talán hegy? a Tettye ... Ez az összes emléke egy hároméves kisfiúnak szülővárosáról” - írta 1969-ben. 1926-ban tett érettségi vizsgát Budapesten. Orvostanhallgatónak iratkozott, de emellett a Podolini—Volk- mann-féle festészeti magániskolát látogatta. Később Bortnyik Sándornál tanult. Bortnyik akkoriban jött haza Molnár Farkassal Weimarból, ahol megismerte a Bauhaus elveit, s azok hazai átplántálására törekedett. A Nagymező utca 3. szám alatti ház hetedik emeletén nyitott, Műhely néven iskolát, amit „kis Bau- haus"-nak is neveztek. Vásárhelyi itt ismerkedett meg Spinner Klárával, akit később feleségül vett.

Vásárhelyi képei először 1929-ben szerepeltek nyilvánosan a Műhely csoportkiállításán, az Iparművészeti Múzeumban. 1930-ban a pesti Kovács Ákos Szalonban egyéni kiállításon mutatkozott be. 1930 őszén Párizsban telepedett le. De három év múlva a budapesti Ernst Múzeumban rendezett egyéni kiállítást.

Párizsban kitartóan dolgozott, de mintegy másfél évtizedig jóformán névtelenségben élt: reklámgrafikával, könyvtervezéssel, illusztrációval, csomagolás- és plakáttervezéssel foglalkozott. A negyvenes évek második felében, párizsi egyéni és csoportkiállításokon keltettek feltűnést először képei. Az 1947-ben, Belle- lsle-en töltött hosszabb idő új irányt adott művészetének.

Pólyáján belül maga Vasarely különféle korszakokat különböztet meg, műveit sorozatokba, ciklusokba rendezi. így beszél grafikai korszakról (1928-1945), „téves utak” korszakról (1938—1947), „Belle-lsle” korszakról (1947—1955), denfert korszakról (1939 -1961), kristály korszakról (1948- 1961), „fekete-fehér” korszakról (1951 —1966), „Sín” korszakról (1962—1969). A különféle művészeti törekvések - bár jegyeik alapján világosan elkülöníthetők egymástól - egymás mellett, egyszerre és egyidőben futnak. Világhírnevet leginkább a fekete-fehér képeivel szerzett: az op-art az ötvenes években önálló művészeti iránnyá szerveződött.

Vasarely szenvedélyesen kísérletező, kutató alkatú művész, fest, rajzol, szőnyeget tervez, kollázst, üvegből, plexiből, fából, fémből szobrot, domborművet készít; nagyméretű épület- plasztikai és díszítőfestészeti alkotásai születnek. Esztétikai nézeteit megfogalmazza: kiáltványokat, ma- nifesztumokat, tanulmányokat ír (például Sárga Manifesztum, 1955). Művei szerte a világon szinte megszámlálhatatlan egyéni és csoportkiállításon szerepelnek. Alkotásait a párizsi Modern Művészetek Múzeumától a chicagói Szépművészeti Intézetig, a montreáli Jelenkori Művészetek Múzeumától a budapesti Szépművészeti Múzeumig a legismertebb és legkiválóbb gyűjtemények őrzik. Sokféle művészeti díj, érem, kitüntetés birtokosa. Az elmúlt évtizedekben a világ egyik legismertebb művésze lett. A dél-franciaországi Gordes-ban Vasarely Múzeum nyílt. Aix-en-Provence-ban az általa alapított urbanisztikai intézet működik. Vasarely olyan kutatóközpontot létesített, mely francia és külföldi műtörténészeket és esztétákat szívesen lát, és kiadásaikat fedezi. Esztétikai nézeteinek kiindulópontja az a tény, hogy a huszadik században a világ új korszakba lépett, fölgyorsult a fejlődés, hatalmas méretű társadalmi átalakulásnak vagyunk a tanúi. Új energiaforrások nyíltak, a technika, a tudomány minden ágában új eredmények születtek. Ismereteink a mikro- és a makrokozmosz- ról egyaránt hihetetlenül kitágultak. A fejlett hírközlés révén a népek és